A vasúti személy- és áruszállításnak versenyképes alternatívát kell nyújtania a közúti közlekedéssel szemben, ehhez pedig szükség van a vasút digitalizációjára, a járműpark további korszerűsítésére és a szakképzett munkaerő megszerzésére, megtartására - mondta Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója egy konferencián.
„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei,
a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.
Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!
Hozzátette: a célok elérése érdekében növelni kell a vasúti forgalom részarányát, és tovább kell villamosítani a vasútat.
A másik fontos lépés a kapacitásbővítés a Budapest környéki agglomerációkban, ugyanis az elővárosi vonatközlekedés teljesítőképességének határán mozog. A főváros körzetében zajlik az országos vasúti utasforgalom 40 százaléka - mondta a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója. Dávid Ilona szerint
a repülőtér versenyképes vasúti elérhetősége új távlatokat nyithat a kötöttpályás közlekedésben.
Kép: MÁV
A vasúttársaság elnök-vezérigazgatója megjegyezte, az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ig a 300 kilométer távolságot meghaladó közúti árufuvarozás 30 százalékát vasúti és vízi szállításra tereli, 2050-re pedig ezt az arányt több mint 50 százalékra növeli. Dávid Ilona szerint a magyar vasúti árufuvarozás versenyképességének erősítéséhez nemzetközi példákat is be kell építeni a magyarországi gyakorlatba.
Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) parlamenti államtitkára elmondta, hogy a magyar tulajdonban lévő vasúti társaságok árbevétele 2017-ben meghaladta a 600 milliárd forintot, az alágazatnak a központi költségvetés tavaly a fejlesztésekre és a bevétellel nem fedezett költségek megtérítésére 300 milliárd forintot biztosított.
Az államtitkár szerint a munkaerőhiány kezelésében kiemelt szerepet kap az állami vállalatoknál tavaly tavasszal kötött hároméves bérmegállapodás, amelynek értelmében 2017 és 2019 között összesen átlagosan 30 százalékos bérfejlesztést hajtanak végre.
Fónagy János kiemelte, az új kormány azon dolgozik majd, hogy Magyarországot 2030-ig a régió közlekedési centrumává fejlessze.
