Hightech múltidéző

2018. június 23. szombat - 07:30 / Zubor Zalán
  •    

Vályog, növényi rostok, homok, mész – régről ismert, természetes építőanyag mind, melyeknek modern változatai a mai építőiparban is teret nyernek, ráadásul hosszú távon még spórolhat is, aki ezeket választja a beton- vagy cementtéglák helyett.

A párizsi klímaegyezmény nyomán egyre több szó esik arról, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentéséből az építőiparnak is ki kellene vennie a részét. A közelmúltban minden korábbinál gyakrabban hallottunk is zöld épületekről, energiatakarékos ingatlanokról, természetes építőanyagokról.

Az építőipar zöld fordulata két vonalon zajlik: az egyik az energetika, azaz a károsanyag-kibocsátás úgy csökkenhető, ha az épületek minél inkább energiatakarékosak. A másik az építőanyag-előállítás. Az ebben érdekelt cégek kevés káros anyagot kibocsátó eljárásokat alkalmaznak, vagy alternatív alapanyagokból készítik az építőelemeket, olyan hagyományos technológiákat gondolnak újra, mint a vályogtégla, a kenderfonál és a bambusz. A két csapásirány sok pontban össze is ér: a környezetkímélő módon épített házak sokszor jobban szigeteltek, mint a panelépületek, így nemcsak építőanyagok előállítása, de a használatuk is kevésbé terheli a környezetet.

Újra divatba jön a vályog? - Kép: Pixabay

Újra divatba jön a vályog? – Kép: Pixabay

Vályogház 2018-ban?

A vályogot ősidők óta használják építőanyagként: az agyag, iszap és homok természetes keverékét rostos növényi anyaggal, például szalmával keverték, a vályogházak falait tapasztották, később vályogtéglákból emelték. Magyarországon ma is mintegy 700-800 ezer vályogház van, ezeknek a nagy része még a ’80-as évek előtt készült, azt követően viszont sokáig szinte egyáltalán nem épültek ilyenek. Ezek a házak addigra az elmaradottság, szegénység szinonimájává váltak. A közelmúltban azonban ismét egyre többen építenek új házat, vagy újítják fel meglévő vályogházukat újragondolt vályogtéglából, amit a közelmúltban kezdett el gyártani például a Tapolcafői Téglaipari Kft. A százéves gyár saját fejlesztésű vályoghabarcsot, illetve vakolatot is piacra dobott, a vályogtéglákat külső falak és belső válaszfalak építésére is ajánlja.

A mesepedagógiától az áfacsökkentésig
Az ötszázalékos áfa továbbra is kedvezően befolyásolhatja az építési kedvet, 2018–2019 a lakásépítések időszaka lesz. Ugyanakkor számolni kell a szakember- és építőanyag-hiány, a magas építési költségek kedvezőtlen hatásaival.

A vályog legnagyobb előnye – amellett, hogy olcsóbb, és készítésekor kevesebb káros anyag szabadul fel – a hőszigetelő képessége, azaz hogy nyáron kinn-, télen benntartja a hőt. Ebből a szempontból máig túltesz a piacon elérhető legtöbb modern építőanyagon. Legnagyobb hátránya, aminek rossz hírnevét köszönheti, érzékenysége a vízre. A régi vályogházak szinte mindig nyirkosak és penészesek voltak, a falakról pergett a vakolat, egy-egy kiadósabb esőzés pedig teljesen tönkretehette őket. Ezek a problémák azonban kiküszöbölhetők a modern szigetelőanyagokkal, ezért is fedezhették fel az építészek ismét a vályogot a 20. század végén. A vályogépületeket az esőtől vízelvezető cseréppel és eresszel lehet védeni. A talajvíz elleni védekezésként érdemes vízzáró kittet vagy pasztatömítést alkalmazni. Szakemberek javasolják a bitumenes fagyálló kittek használatát, a ház fala mellé betonjárda, esetleg kavicsréteg lerakását. Vályogház esetén azonban ma is kénytelenek vagyunk bizonyos kompromisszumokra: az épület nem lehet többszintes, egy-egy emelet megtartásához betonszerkezet kell. Emellett a vályog lerakásakor többet kell várni, amíg a habarcs és a téglák kiszáradnak.

Nem mindegy, mivel burkolunk

Ha már a vízzárás szóba került, erre a célra szintén megjelent a magyar piacon egy zöld megoldás. A mai épített környezetben a talaj jelentős részét beton- vagy aszfaltburkolat fedi, ami sokféle problémát okoz. A burkolatok egyrészt nem szívják be a nedvességet, így az esővizet csatornákkal kell elvezetni, amelyek gyakran túlcsordulnak. Ráadásul a beton meleg időben nagy mennyiségű hőt vesz fel, majd sugároz a talajba, és teljesen elzárja annak jelentős részét a levegőtől. Az eredmény a talaj minőségének romlása, a növények pusztulása, végül a szabadon maradt földfelületek melegben portengerré, esőben mocsárrá változnak.

Végre hajtsunk rá a minőségre is
Megjelentek az energiahatékony épületeket kereső bérlők és vevők, mind az irodaépületek, mind a lakóépületek piacán, ami a kivitelezői oldalról is szemléletváltáshoz vezetett. Sok tekintetben azonban még mindig van mit behoznunk az épületenergetika területén, amihez a jelenlegi pályázati rendszer is hozzájárul.

Az új generációs burkolatok – mint amilyeneket a veszprémi Mixtura Kft. is gyárt – célja éppen ezért nem az, hogy teljesen vízállóak legyenek, hanem hogy a talajba vezessék át a lehullott csapadékot. A természetes kavicsból és növényi gyantából készült, úgynevezett pórusos burkolatok növények mellett is alkalmazhatók, és nagyjából megőrzik a talaj természetes víz- és levegőháztartását. Az ilyen burkolatok elterjedésének a határa egyelőre a magas ár, igaz, az udvar más részeinek karbantartásán spórolhat az ember a pluszkiadás árán.

Környezetbarát favágás

Első látásra ellentmond a klímavédelemnek a fákat és más növényi anyagokat használó építkezés, mert hát hogyan védené a környezetet erdők, növények pusztítása? A valóság azonban ennél árnyaltabb, hisz a cement- és betongyártás a legszennyezőbb ipari tevékenységek közé tartozik. A beton cementből készül, a cementhez mészkő szükséges, amelynek összezúzására rengeteg energia és hő megy el. Az ENSZ adatai szerint egy tonna cement legyártása egy tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, a Föld egész éves károsanyag-kibocsátásának nyolc százalékáért csak a cementgyártás felelős. Tehát zöld szempontból mindenképp hasznos, ha ezeket az anyagokat sikerül kiváltani.

Emellett a faipar ma már nem feltétlenül az erdők mérték nélküli letarolását jelenti. Afrikai és dél-amerikai országokban ugyan még mindig jellemző ez a kizsákmányoló fakitermelés, de itt sem a faipar jelenti a legnagyobb veszélyt az őserdőkre, hanem inkább a mezőgazdaság, azaz az, amikor égetéssel vagy erdőirtással csinálnak helyet legelőknek, szántóföldeknek. Ezzel szemben az előrelátóbb erdőgazdálkodással egybekötött faipar – erre a legjobb példákat Észak-Európában találjuk – kimondottan jótékony hatással lehet a környezetre, mivel az erdőterületek megóvását gazdasági érdekké teszik.

Félnek a robotoktól az építőiparban
Az építőipari vállalkozások többsége még digitálisan éretlen, de egyre többen használnak internetet és informatikai eszközöket. Minden harmadik építőipari szakember félti a munkáját a robotoktól, mégis sokan adnák robot kezébe a munka nehezebb végét.

A faipar azon kevés területek egyike, ahol az újrahasznosítás nem feltétlenül környezetbarát megoldás. Az olcsóbb farostlemezek általában faipari hulladékból készülnek, ezek készítésekor azonban formaldehidet is tartalmazó műgyantát használnak, ami önmagában is szennyezőanyag, ráadásul az emberi szervezetbe kerülve rákot okoz. Az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) 2004-ben szabványt vezetett be a falemezek formaldehid-tartalmára: a terméket akkor lehet az úgynevezett E1 csoportba sorolni, ha a környezetszennyező anyagok kibocsátása legfeljebb 0,13 milligramm légköbméterenként.

Jó eséllyel tehát a légkört kevésbé terheli, ha az építőanyagok vagy bútor kiválasztásakor farostlemez helyett tömörfa elemeket választunk. Építőelemek esetén a tömörfa hőszigetelő képessége hosszú távon a magasabb árat is kompenzálhatja.

Wifiálló kender

Bár Magyarország nem rendelkezik olyan kiaknázható erdőségekkel, mint Észak-Európa, más zöld építőanyagok nálunk is megteremnek. A Köszi Trade Szövetkezet például a kenderben látja a jövőt. Úgynevezett kenderbetont már 300 évvel ezelőtt is előállítottak, a magyar cég Olaszországból vette át a hagyományos eljárás modern változatát. Az anyag kenderpozdorja és -hulladék, valamint mész és víz keveréke, állagát tekintve a vályoghoz hasonlít, azonban annál is erősebb a hőszigetelése, ráadásul jobb a vízállósága. A kender ideális alapanyaga lehet úgynevezett passzívházaknak, azaz a minimális fűtéssel is lakható épületeknek.

A kender további előnye zöld szempontból, hogy igen gyorsan nő. Négy hónap alatt a tövek teljesen kifejlődnek, így két aratás között jelentős mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg. A kenderbeton legnagyobb hátránya az ára: a téglánál 15–20 százalékkal is drágább lehet. Van emellett egy sajátosan modern problémája is: megszűri a mikrohullámokat, így kenderházban nehezebb mobiltelefont vagy wifit használni.

Csak két dolog hiányzik az építőiparból: az anyag és a munkaerő
A tavalyi évhez képest jelentősen megnövekedtek az építőanyagok árai, ráadásul a kereskedők komoly készlethiánnyal is küzdenek, ami miatt a megrendelőknek akár több hónapos csúszásokra is számítaniuk kell.

Bambusz, a szuperfa

A kenderhez hasonlóan gyorsan növekvő növény a bambusz: ideális klímán naponta akár 1,4 métert is képes nőni, 4–6 év alatt nő meg akkorára, mint más fafajták 30 év alatt, emellett könnyű és erős építőelemeket lehet belőle készíteni. Nem csoda, hogy a távol-keleti építészetben évezredek óta alkalmazzák, és a modern építészek körében is népszerűségre tett szert. A pekingi székhelyű Penda 2015-ben mutatta be Rising Canes (Emelkedő nádak) nevű épületét, ami kizárólag bambuszból készült, a rudakat kötelek tartják össze. Egyből el is nyerte az A’ Design Díjat a tervezői kategóriában. A technikával többemeletes lakóparkot is tudnak építeni: a Penda tervezői 2023-ra 101 hektáros, 20 ezer embernek lakhelyet adó lakóparkot terveznének Peking külterületén bambuszból.

Ma a világszerte eladott bambusz 79 százaléka Kínából származik, és úgy tűnik, növekszik rá a kereslet. 2010-ben a bambuszipar hétmilliárd dolláros forgalmat generált, 2017-re ez mintegy 17 milliárdra nőtt. A bambuszültetvények rendkívül pozitívan hatnak a környezetre: amikor a bambuszrudat kivágják, a gyökerei életben maradnak, és a fa újranő, így megelőzi a talajeróziót és a földcsuszamlásokat. Ennél is fontosabb, hogy a bambusz 35 százalékkal több oxigént termel, mint más fák.

Bár termesztése leginkább a trópusokon kifizetődő, a bambusz alkalmazásában a meleg égövön kívül is van perspektíva: Pekingben télen szintén gyakran esik nulla fok alá a hőmérséklet. Vízállósága kiváló, de hőszigetelő képessége sem elhanyagolható, a fával szemben pedig kifejezett előnye könnyű súlya és tűzállósága. A nyugati építészek főleg az úgynevezett bambusz-kompozitanyagokban látnak fantáziát, azaz préselt vagy fonott bambuszrostokból készült építőelemekben, tetőcserepekben és burkolatokban.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.