Végre hajtsunk rá a minőségre is

2017. december 31. vasárnap - 07:30 / kfarkas
  •    

Megjelentek az energiahatékony épületeket kereső bérlők és vevők, mind az irodaépületek, mind a lakóépületek piacán, ami a kivitelezői oldalról is szemléletváltáshoz vezetett. Sok tekintetben azonban még mindig van mit behoznunk az épületenergetika területén, amihez a jelenlegi pályázati rendszer is hozzájárul.

Kész tényként kezeljük, hogy a magyar lakó- és irodaépületek jelentős része energetikai szempontból elavult, de ennek okát csak ritkán nevezzük meg. Pedig alapvetően ezen a piacon is elsődlegesen a megrendelői igények voltak a meghatározóak, nem pedig a szabályozási oldal vagy a rendelkezésre álló legfejlettebb műszaki megoldások. Meg kellett jelennie annak a megrendelői igénynek, mely az iroda- és lakóingatlan-piacon keresletet generált az energetikai szempontból nem a minimumra tervezett épületek iránt. A befektető érdeke – minél nagyobb haszonnal, minél kisebb költségen – megvalósítani az adott projektet, korábban azt eredményezte, hogy az épületek energetikai szempontból vizsgálva elmaradtak a kívánatostól. Alacsony költségen megépített irodaházak olcsó bérleti díjjal, viszont magas rezsiköltséggel – majd a bérlő megfizeti – elven készültek el, a lakóingatlanok nyomott áron tartott eladási árai sem kedveztek az energiahatékony megoldásoknak.

„Ma már azonban a megrendelői oldal elvárásai megváltoztak, mindinkább döntő egy ingatlan kiválasztásánál annak energetikai besorolása, üzemeltetésének költségei, ami természetesen az ingatlan értékét is megnöveli, és hajlandóak áldozni is rá. Ez pedig az építtetői, befektetői oldalra is jótékony hatással volt” – mondta a Piac & Profit kérdésére Lestyán Mária, a Rockwool Hungary Kft. fejlesztési és alkalmazástechnikai vezetője.

szigorúbb energiahatékonyséági követelmények vonatkoznak a csok-os lakásokra

Kép: Pixabay

A szakember szerint ugyanakkor a jelenlegi pályázati rendszer nem lendít sokat a helyzeten. „Nagyon károsnak tartom, hogy hazánkban a pályázatokat, támogatásokat ad hoc jelleggel, kiszámíthatatlan módon, tervezhetetlenül írják ki” – hangsúlyozta Lestyán Mária. Az egyes rendszerek működésének hatékonyságára, műszaki tartalmára, szakszerűségére igen pozitív hatással bírna, ha a támogatások kiszámítható, tervezhető módon, hosszú távon állnának rendelkezésre. Az „éppen akkor és arra pályázunk, amire lehet” szemlélet hátrányosan hat ki a műszaki tartalomra, valamint a szorosan hozzá nem kapcsolód részeket nem tartalmazza. A kivárás pedig hátrányosan érinti a beruházások számát és az elérendő károsanyag-kibocsátás csökkentésére sincs pozitív hatással. Az építtetői oldalról nézve a kivárás miatt pedig a megnövekedett kivitelezési költségek és az ingatlan értékcsökkenése a már korszerűsítettekkel szemben jelentkezhet negatívumként. „Pályázatoktól függetlenül minden ingatlannak rendelkezni kellene rövid és hosszú távú felújítási, karbantartási és természetesen, ha szükséges, energetikai modernizációs tervvel – és ezt be is kellene tartani” – hangsúlyozta a fejlesztési vezető.

Energiahatékonyság: soknál is jobb a több
Az Európai Bizottság friss elemzése szerint az energiahatékonysági célok emelése EU- és tagállami szinten is pozitív gazdasági, egészségügyi, szociális és környezetvédelmi hatásokkal jár. Sőt, minél magasabb a közös európai energiahatékonysági célérték, annál nagyobb a beruházások által kiváltott közvetlen és közvetett haszon.

Az energetikai felújításoknak mindenképpen komplex szemlélet mentén kell megvalósulniuk, még akkor is, ha azok ütemezéssel történnek meg, s nem csak szigorúan az energetikai modernizációhoz kötődő elemeket kell tartalmazniuk (szigetelés, fűtési rendszer korszerűsítés), hanem a gépészeti vezetékekre, kéményekre, stb. is ki kellene terjedniük. Vannak megoldások, amelyekkel azonnali eredmény lehet elérni. Például ha egy „Kádár-kocka” épület padlásfödémét hőszigeteljük, 30 százalékos energiamegtakarítást is elérhetünk, ami ugye átszámítva megtérülési időszakra kb. 3 év. Minél inkább van energetikai szempontból rossz állapotban egy épület, annál hamarabb térül meg az adott beruházás (papíron), a belső komfortérzet növekedéséről nem is beszélve.

Természetesen minden fejlettebb technológia drágább. Ezen a területen is fontos lenne a megrendelői, építtetői oldalon a szemléletmód változására. „Míg az autója, mobiltelefonja kiválasztásánál az ember igen körültekintően tudja mérlegelni, milyen többletszolgáltatásokat kap a drágább termék megvétele esetén, addig egy építőanyag-telepen még mindig az ár a legmagasabb fokú műszaki paraméter számára az építőanyagok, műszaki megoldások megválasztása terén. Az épületek üzemeltetési költségei élettartamuk alatt elérhetik vagy meghaladhatják annak bekerülési költségeit, ha a műszaki tartalmat rosszul határoztuk meg, valamint a karbantartási, felújítási költségeket még nem is számoltuk hozzá” – mondta Lestyán Mária.

„Maradva az autó példánál, amikor egy drágább, megbízhatóbb márka mellett döntök, aminek alacsonyabb ugyan a fogyasztása, mérlegelem a komfortot, a várható szervizelés költségét és természetesen az értékállóságát is.”  A szakember szerint hiba lenne az épületek energetikai modernizációjára fordított költségeket szigorúan a jelen árszintre vetített energiaköltségeken megtérülési időre átszámítani, különösen nehéz ez új épületek esetében. A plusz költségek tényleges megtérülésére nagy kihatással van annak üzemeltetésének, használatának a módja is, amiben ugyancsak gyerekcipőben járunk. „Sokszor bukik meg azon a költségelemzés, hogy nem tudják megfelelően használni az ingatlant. Klimatizálás melletti ablaknyitogatások, árnyékolás nem használata miatti szolárishő-nyereség bejuttatásának ellensúlyozása klimatizálással, és sorolhatnám a példákat. A következő időszak kihívásai közé minden bizonnyal ezeket is oda lehet majd sorolni!”

Mire ügyeljünk?
  • A bérleti díjon felül hasonlítsuk össze az üzemeltetési költségeket is!
  • Akár bérlésnél, akár vásárlásnál ellenőrizzük az épület energetikai besorolását, méghozzá az aktuálisan érvényes számítási módszer szerinti besorolást!
  • Vételnél, felújítandó épület esetén az elsődleges kérdés, hogy szerkezeti szempontból nincsenek-e problémák az épülettel (pl. nem vizesedik, statikailag rendben van).
  • Nézzük meg, hogy jelentős szerkezeti átalakítás nélkül el tudjuk-e végezni az energetikailag szükséges beruházásokat, pl. a homlokzati szigetelést, födémszigetelést stb.). Napkollektoroknál, napelemek elhelyezésénél a tető tájolása a mérvadó.
  • Társasházi lakások esetében pedig nagyon fontos, hogy tudjuk, mik a lakóközösség tervei ezen a téren, milyen a teherviselő képessége, van e felújítási alap, megtakarítás, lakáskassza stb.
  • Mindenképpen érdemes minél hamarabb kikérni egy szakember véleményét!