Nagyobb verseny, több haszon az új internetforradalom hatása

2014. július 17. csütörtök - 07:30 / kfarkas
  •    

Beláthatatlanul átalakítja a gazdasági életet a „dolgok internete”, a cégeknek új üzleti modelleket kell kidolgozniuk, új konkurensek tűnhetnek fel egyik-pillanatról a másikra. A cégvezetőknek mihamarabb lépnie kell: a folyamat ugyanis már megkezdődött és az átalakulás feltartóztathatatlan.

Olyan korszak szemtanúi vagyunk, amikor a hétköznapi életünk és a megszokott, régi gazdasági-üzleti modellek viharos sebességgel, gyökeresen átalakulnak. Ennek a változásnak a „dolgok internete” a kiváltó oka. Ez a jelenség – azaz a gépek internetalapú egymás közti kommunikációja –  olyan radikálisan alakítja át a gazdasági életet, hogy a szakemberek már most „forradalomként” emlegetik.

A dolgok internete viszonylag egyszerű elképzelésen alapul: a gépek, vagy szimpla hétköznapi használati tárgyak képessé válnak adatokat cserélni, megosztani, méghozzá sokkal intenzívebben, mint az emberek. A Bosch-csoport felmérése szerint 2015-re az emberiség háromnegyede rendelkezik majd interneteléréssel, azaz mintegy 5 milliárd ember. (Az okoseszközök száma már jövőre meghaladja az emberiség lélekszámát.) Ezzel szemben már az idén 4,4 milliárdra nőtt az egymással hálózatba kötött gépek és egyéb berendezések száma, s az előrejelzések szerint 2018-ra már mintegy 10,8 milliárd berendezés kommunikál majd más gépekkel világszerte. 2018-ban a globális internetforgalom meghaladja majd az 1984-2013-ig tartó időszak összesített forgalmát.

Mindent behálóz majd – Kép: Fotolia

Több lesz a gép a neten

A Vodafone által készített felmérés szerint a gépek közötti hálózati kommunikációt (machine to machine – M2M, hogy mit takar a fogalom, arról itt olvashat részletesebben) már a világ vállalatainak több mint ötöde használja. A kérdésekre adott válaszok alapján a háztartási elektronikai eszközök gyártóinak több mint háromnegyede be fogja vezetni az M2M lehetőségét termékeiben. Szintén jelentős, 57 százalékos elterjedtség várható az egészségügyben, de a szállítmányozásban is hatékonyabban lehet a technológia segítségével feladatokat szervezni.

Hogy miért érik meg a cégeknek ezek a fejlesztések? A válasz egyszerű, nagyobb profitot hoznak. A Vodafone felmérése szerint a technológia fejlődésének köszönhetően az M2M beruházások megtérülése is jelentősen javult. Az idei kutatásban részt vevők 46 százaléka számolt be a megtérülés jelentős növekedéséről, szemben a tavalyi 36 százalékkal.

A svájci Institute of Technology Management kutatása szerint, amíg egy termék gyártása átlagosan 2-10 százalékos profitot jelent a gyártónak (ez ágazatonként jelentősen eltérhet) addig az M2M megoldások segítségével nyújtott szolgáltatásokon keresztül elérhető profit ennek többszörös: a 30 százalékot is elérheti.

A mindennapi életben már működik

A jelenség hatásaival már a mindennapi életben is gyakran találkozhatunk: a General Electric (GE) például a szélerőművek turbináit köti hálózatba a szélsebesség-és irány mérő szenzorokkal, illetve időjárás előrejelző állomásokkal, így a szélkerekek irányát a rendszer képes automatikusan a legoptimálisabb szögbe fordítani, emberi beavatkozás nélkül. Kis dolognak tűnik, de a már „behálózott” két szélfarmon a termelés három százalékkal nőtt, ami 1,2 millió dollárral növelte a bevételeket.

Gépek egymás között
Képzeljük el, hogy a kukás csak akkor érkezik, amikor a konténer jelzi a központnak, hogy megtelt, vagy hogy autónk automatikusan riasztja a hatóságokat, ha közúti baleset ért bennünket. Néhány év múlva teljesen természetes lesz, hogy gépjárművek, háztartási készülékek, egészségügyi mérőműszerek és szolgáltatói intézmények online kapcsolatban állnak egymással. A gépek közötti kommunikáció, az M2M sok helyen már ma is működő megoldás, amely megkönnyíti a hétköznapokat, hatékonyabbá teszi a vállalkozásokat.

A Daimler-csoport gépjárműveibe beintegrálják a Car2go illetve a myTaxi alkalmazásokat. Ezeknek segítségével a közösségi közlekedést forradalmasíthatják. Az LG okos házakat fejleszt, ahol minden háztartási eszköz hálózati kapcsolatban áll egymással. A sütő beprogramozható az ételek elkészítésére, a hűtő a telefonunkra küldi el, hogy a kiválasztott vacsorához mi van otthon és mit kell bevásárolnunk. A fűtés az interneten keresztül szabályozható, így kellemes meleg, vagy hűvös fogad minket, mikor hazaérünk, a rendszer ugyanis nem csak a kazán ki- és bekapcsolását képes szabályozni, hanem elsötétíti az ablakokat, vagy kiszellőztet, ha kell.

Új partnerek, új konkurensek jönnek

Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikerrel profitáljon a kibontakozó új internet forradalomból, új szemléletre van szüksége. Ezentúl nem „csak” egy terméket kell gyártania, hanem a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokat is nyújtania kell, így ugyanis nemcsak duplán profitálhat, hanem hosszú távon ez jelenti az életben maradását. Egy példa a karbantartás. A gyártó legyárt egy bizonyos gépet, amelyben a beépített szenzorok folyamatosan mérik a berendezés műszaki állapotát és jelzik, ha karbantartást igényelnek.

Ám nem csak jelzik, hanem meghatározzák a hibát, a szükséges javítások optimális paramétereit és költségét, valamint meg is rendelik azt, a tulajdonosnak csak jóvá kell hagynia a gépek döntését. A szerelőnek nem kell felmérnie a gép állapotát, ha rendelkezik a szükséges adatokkal, hanem már a cserealkatrészekkel, szerszámokkal érkezik a helyszínre, így olcsóbban és gyorsabban képes elvégezni a javítást, mint a versenytársak. A tulajdonos karbantartás miatti veszteségei is csökkennek, hiszen így lerövidül a leállási idő. A gyártóknak viszont, hogy ezeknek az igényeknek megfelelhessenek, szolgáltatói kapacitást kell kiépíteniük, vagy már meglévő szolgáltatókkal kell együttműködniük, hogy a terméket ÉS a szolgáltatást csomagban árulhassák. Olyan cégeknek kell tehát egymásra találniuk, amelyek korábban sosem működtek együtt.

Csak egy példa: ha az okos otthonban a hűtőből kifogy a tej, akkor a gyártó által üzemeltetett adatokból egy webáruházon keresztül a készülék megrendelheti a termék. De kitől? Ha a gyártó együttműködik egy tejtermelővel, akkor azt a termelőt fogja felajánlani. Ki csomagolja a tejet, ki szállítja házhoz? Ki ajánl hozzá egy receptet, mit készítsünk a tejből? Ki ad egészségügyi tanácsokat, fontos információkat a tej élettani hatásairól? Az együttműködési lehetőségek szinte végtelen tárháza nyílik meg a cégek előtt.

A tárgyak neteznek helyettünk
Képzeljük el, hogy az irodaház automatikusan felismeri a belépésre jogosult munkatársakat, vagy azt, hogy nem kell értékes órákat tölteni az orvosnál a szokásos egészségügyi ellenőrzés miatt, mert az távolról is elvégezhető. Az, hogy szükségleteik jobb kiismerése révén hatékonyabban szolgálhatjuk ki saját ügyfeleinket, szinte már csak hab a tortán. Az M2M, vagyis a „tárgyak internete” mindezt lehetővé teszi.

Ezzel viszont új konkurensek is feltűnnek a pályán, olyan szegmensekből is, amelyek korábban nem érintkeztek egymással. A tapasztalt gyártóknak – mindegy, hogy kávégépet, szalámit vagy liftet gyártanak-e – hirtelen a korábbi szegmenseiken kívüli ellenfelekkel kell szembeszállniuk. A verseny ráadásul kiélezett lesz: a digitális világban az ügyfelek gyorsan elpártolnak.

Új szemlélet kell

Fontos azonban, hogy a cégvezetők ne fenyegetésként tekintsenek a dolgok internetére, hanem lehetőségként. Ha minden fizikai tárgy kapcsolatban áll egymással,  és a versenytársak szinte ingyen kínálják a termékhez kapcsolódó szolgáltatásokat, akkor a kimaradó gyártók és szolgáltatók óhatatlanul kudarcra vannak ítélve. Mivel most már nem csak a szegmensen belül kell szembeszállnunk az ellenfelekkel, hanem bárhonnan feltűnhetnek konkurensek, kiéleződik a verseny a piacokért, így felértékelődik az új, még betöltetlen réspiacok szerepe. Olyan új szemléletre van tehát szüksége a cégvezetőknek, amellyel ott is észreveszik az üzleti lehetőséget, ahol korábban álmodni sem lehetett volna.

Ehhez azonban az kell, hogy kitörjenek a szakmai „elefántcsonttoronyból” és a gazdaságot ne a részek összességeként, hanem összefüggő egészként szemléljék. Új vevőmegtartási technikákat kell kidolgozni, fel kell pörgetni az innovációk bevezetését, és a cégvezetőknek fel kell tenniük a kérdést: hol van a cégem helye az új rendszerben?

Feliratkozom a(z) Info & tech téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek