Megspórolhatnánk néhány Matolcsy-csomagot a gazdaság fehérítésével

A feketegazdaság mértéke Magyarországon eléri a bruttó hazai termék 22–25 százalékát, azaz évente közel 7000 milliárd forintot. A magyarországi adórendszer leginkább a szerényebb körülmények között, bérből és fizetésből élőket, valamint a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtja, miközben a természeti erőforrásokkal való pazarlást, a környezet szennyezését és az adók elkerülését nem fékezi.

Akár ezermilliárdot is megtakaríthatnánk évente - Kép:sxc

Az unióban toronymagasnak számító 27 százalékos áfa terheli például a tömegközlekedést és a kulturális rendezvények szervezését, miközben huzamos ideje évi ezermilliárdos nagyságrendű az áfaelkerülés mértéke. Miközben a magas munkanélküliség eleve kiszolgáltatott helyzetet teremt, egyes területeken általánossá vált a fekete foglalkoztatás, és így a munkát vállalók a biztosításoktól és később a nyugdíjtól is elesnek.

Az európai szürkegazdaság mérete nagyjából az uniós gazdaság egyötödének felel meg, ami azt jelenti, hogy minden egyes évben ezermilliárd euró adóbevételtől esik el a közösség. Az adóelkerülés visszaszorítása ebből adódóan hatalmas lehetőség az állami bevételek növelésére, amit a mostani válságos időkben ki is kellene használni.

Pedig fontos lenne ezeknek a káros jelenségeknek a visszaszorítása, hiszen ezáltal jelentős forrás képződne a társadalom számára lényeges feladatok – köztük a környezetvédelem – ellátására. Szakértők, civil szervezetek már számos konkrét javaslatot dolgoztak ki és juttattak el a kormánynak az adócsalások, adóelkerülések visszaszorítására, azonban ezek eddig többnyire süket fülekre találtak. Pedig a mindenkori kormánynak is fel kellene ismernie, hogy az adócsalások, adóelkerülések megtűrése – bár látszólag kedvez a gazdasági élet szereplői egy részének – összességében számottevően rontja az ország gazdasági teljesítményét: súlyosan torzítja a piacot, növeli a társadalmi feszültségeket. Ha csak a feketegazdaság 10-15 százalékát sikerülne „kifehéríteni” az már ezermilliárdos bevétel-növekedést jelentene a költségvetésnek, hiszen csak az adótartozások mértéke meghaladja a kétezer milliárd forintot.

Az adócsalás megtűrése – bár látszólag kedvez a gazdasági élet szereplői egy részének – összességében számottevően rontja az ország gazdasági teljesítményét
A Levegő Munkacsoport olyan, egyszerűen és gyorsan végrehajtható intézkedéscsomagot állított össze, amellyel viszonylag rövid idő alatt érdemben vissza lehet szorítani az adócsalást, az adóelkerülést, a fekete- és szürkegazdaságot. Hasonló csomagot állított össze korábban az Európai Bizottság is, amelynek része az egységes európai adószám bevezetése is.

A javaslatok összességükben akár a feketegazdaság egytizedét - mintegy 700-ezermilliárd forint értékben - is "kifehérítenék.

Fordított adózás kiterjesztése szükséges több termékcsoportra.

Az adócsalások legjelentősebb része még mindig az általános forgalmi adóval kapcsolatos. Az építőiparban és a gabonaféléknél bevezetett fordított adózás egyértelműen csökkentette az ezen ágazatoknál jellemző csalásokat. Fontos lenne, hogy a gabonaféléknél ne csak átmeneti jellegű legyen ez az adózási mód, azt indokolt folyamatosan is fenntartani. Az említett két termékcsoport mellett szinte minden nehezen beazonosítható tömegárura indokolt az ajánlás szerint a fordított adózás bevezetése, így különösen a következőkre: faipari áruk, elektronikai termékek, liszt, cukor, hús, szén, fém. A tapasztalatok szerint azok egy része, akik korábban a gabonatermékekkel követtek el adócsalásokat, most ezen termékekkel teszik ugyanezt. Ezen a téren egy egyszerű lépéssel jelentősen növelhetők az államháztartási bevételek. Különösen azért, mert a magyar cégek többsége az áfával trükközik a legszívesebben.

A NAV Bűnügyi Főigazgatóságának tapasztalatai alapján a legtöbb visszaélés valóban a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmazásánál történik, miután a nagy mennyiségű, egyedileg nem azonosítható áru esetében könnyebb kijátszani az áfaszabályokat, de más területekre, például az elektronikai cikkek kereskedelmére is jellemzőek az ilyen típusú csalások.

Az áfacsalás nem új jelenség, de mindig vannak új módszerek. Az uniós csatlakozás után vált gyakorivá, hogy a külföldről behozott termékeket a csalásra szerveződött cégek értékesítik a magyarországi kereskedőknek, de nem fizetik be a forgalmi adót a költségvetésbe.

Fordított áfa
A mezőgazdasági áfacsalások visszaszorítása érdekében 2012. július 1-jétől meghatározott gabonafélék, olajos magvak és fehérjenövények (kukorica, búza, árpa, rozs, zab, tritikálé, napraforgómag, repce- és olajrepcemag, szójabab) belföldi áfa alanyok közötti értékesítésekor a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A fordított adózás – mely azt jelenti, hogy az eladó az adókötelesen értékesített termék után nem számít fel áfát, az áfa megfizetésére a vevő kötelezett – olyan adózási mechanizmus, mely eredményesen hozzájárulhat a mezőgazdaság meghatározott területein jellemző áfa csalási módszerek visszaszorításához. Így a fordított áfa bevezetése a tisztességes piaci szereplőket hozza versenyhelyzetbe az áfa-csalókkal szemben. Az intézkedés fehéríti a gazdaságot, és átláthatóvá teszi a gabonakereskedelmet. A 2012. július 1-jétől alkalmazandó fordított adózásról, az adatszolgáltatásról és az érintett termékkör tarifális besorolásáról szóló tájékoztatók megtekintetőek a NAV honlapján.
Tenni a körhintacsalások ellen

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) növelni kell a lánckereskedelmi vizsgálatok számát a körhintacsalások felderítésére. Célként kell kitűzni a felderített esetek számának növelését. Számos jel mutat arra, hogy a multinacionális nagyvállalatok, illetve a kiemelt adózók e tekintetben Magyarországon ma is szent tehénként vannak elkönyvelve, pedig a körhintacsalások nagyban szolgálják az ő érdeküket is. Indokoltnak és szükségesnek érezzük a jelenleginél nagyobb apparátus foglalkoztatását az ilyen csalások felderítésére. Az érintettek köre átfogó, az összefüggéseket is feltáró nyomozati eszközökkel is kiegészített ellenőrzésére van szükség.

Az adózók ellenőrzési gyakorlatában és a megállapítások tekintetében mind a mai napig aránytalanul nagy részt képvisel a kis- és középvállalkozói kör, míg a nagyvállalatok és kiemelt adózók a jelenlegi rendszer kedvezményezettjei, pedig a lánckereskedelmi hálózatok egyértelműen az ő érdekeiket szolgálják. A jelenlegi tervek szerint azonban a kormányzat éppen a kiemelt adózók körét bővítené.

Bizottsági akcióterv az adócsalások ellen
Brüsszel is kifehérítené a gazdaságot, ezért egyebek között sürgeti, hogy vezessenek be egységes minimumszankciókat az adózási jogsértések büntetésére, és hangolják jobban össze a nemzeti pénzügyi hatóságok adatbázisait. Ezzel az uniós határon belüli adóelkerülési műveletek ellen lehetne hatékonyabban fellépni.Harmadik országokkal – vagyis a nem uniós tagállamokkal – kapcsolatban a bizottságot kellene szélesebb jogkörrel felhatalmazni, hogy a huszonhetek egészére vonatkozó adózási tárgyú megállapodásokat köthessen. Mindenekelőtt Svájccal kellene egyezségre jutni az adóelkerülés visszaszorításáról, és ezt a tagállamok nagy többsége támogatja is, de Ausztria és Luxemburg ellenállása miatt nem sikerül áttörést elérni – mondta Algirdas Semeta az Unió adó- és vámügyi biztosa.Az egyes pénzügyi tranzakciókra kivetni tervezett egységes uniós adóval kapcsolatban elmondta: a bizottság szerint a legjobb megoldás az volna, ha a tagországok az új adó révén keletkező bevétel kétharmadát befizetnék a közös kasszába, és cserébe ugyanekkora mértékben csökkentenék a közös költségvetéshez nyújtott hozzájárulásukat.
Az adó- és járulékcsalások visszaszorítása szükséges a munkaerő-kölcsönző vállalkozásoknál.
Van különbség az adócsalás - és elkerülés között
Adócsalás: az adók törvényellenes meg nem fizetése, a Btk. 310. §-a szerinti bűncselekmény.
Adóelkerülés: az adók megfizetésének olyan kijátszása, amely ugyan nem ütközik jogszabályba, valójában mégis a közteherviselés alóli kibújás.
okoznak ugyanis a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek, amelyek gyakran nem fizetnek járulékot a náluk bejelentett, de máshol foglalkoztatott munkavállalók után.
Rendkívül gyakori ez a jelenség többek között az őrző-védő cégeknél és a kereskedelmi áruházláncoknál. Indokolt a járulékbevallások és befizetések szigorúbb ellenőrzése ebben az ágazatban, valamint a jellemzően kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatók szigorúbb munkaügyi ellenőrzése. Ezekben az esetekben nem csak a munkaerőt kölcsönző cégeket kellene büntetni – sokszor behajthatatlan módon –, hanem az ő szolgáltatásaikat igénybe vevőket is, amennyiben bizonyítható, hogy piaci előnyhöz jutottak a munkaerő-kölcsönzők adó és járulékcsalásából. A munkaerő-kölcsönző cégeknek kötelező legyen minden hónap 20. napjáig adatot szolgáltatni a náluk bejelentett dolgozók után megfizetett járulékokról a munkavállalót foglalkoztató számára. Az adatszolgáltatást a magyarorszag.hu honlapon lévő ügyfélkapun is elérhető járulékadat-kivonat mintájára lenne célszerű előírni. A kölcsönzött munkavállalót foglalkoztató csak olyan személyeket foglalkoztathasson, akik után az adók és járulékok bevallásra és megfizetésre is kerültek. A foglalkoztatóknál minden munkaerő-kölcsönzéssel foglalkoztatott személy fentiek szerinti adatszolgáltatását meg kelljen őrizni és a munkaügyi ellenőrzéskor be kelljen mutatni.

Szoftveresen alkalmassá kell tenni a könyvelőprogramokat és az eBEV rendszert, hogy az áfa-bevallásokkal egy időben az alapbizonylatokról is adatot szolgáltassanak legalább a következő tartalommal: a számlakibocsátó adószáma, a számla száma, a számla nettó és bruttó összege, valamint áfa-tartalma. Ennek a módszernek a bevezetésével jelentősen csökkenthető a számlagyárak működése. A bevallások feldolgozása után egy egyszerű program futtatásával ugyanis meggyőződhetünk arról, hogy a visszaigénylésbe állított számla után a kibocsátó megfizette-e az áfát. A könyvelő szoftverek már ma is alkalmasak az adatszolgáltatásra, csupán az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program fejlesztése szükséges az információk fogadásához. Ez az adatszolgáltatás nem járna többletmunkával a könyvelők számára, hiszen a bevallásokat egyébként is a részletes áfa-listákból állítják össze, így csupán egy technikai lépés a lista csatolása az áfa-bevalláshoz. ez a gyakorlat ráadásul a magyar vállalkozások uniós összevetésben is rendkívül magas adminisztrációs terheit is egy csapásra csökkenthetné.

Indokolt az éves áfa-bevallási lehetőség megszüntetése, már a 2013-as évtől. Az áfacsalások esetén megnehezíti az ellenőrzést (mind automatikus, mind irat betekintéses ellenőrzés esetén), hogy a még be sem fizetett áfát egy másik adózó már vissza is igényli. Az

Zumba volt, számla nem volt
A NAV operatív ellenőrei jelentkeztek egy általános iskola tornatermében meghirdetett zumbaórára. Mint a revizorok megtudták, az első két alkalmat ingyenesen biztosították a szervezők egy egészségmegőrző program keretében. Az ellenőrök mindhárom alkalommal egy-egy órányi edzésen vettek részt, a harmadik alkalommal az edzést követően ki is fizették az óradíjat a zumbaoktatónak, aki az összegről nem állított ki bizonylatot. Az adóhatóság nem először tett kirándulást a húzóágazatnak számító magyar szolgáltató szegmensben:már egy jósnő is bukott az adóellenőrökön, de osztottak  pár körmöst a szépségápolási iparban is, nemrégiben pedig egy egész repülőgépgyárat foglaltak le az ellenőrök. Persze nem mindig járnak sikerrel: volt olyan eset is, amikor egyszerűen nem találtak kiadó szobát egy balaton-parti településen, egyszer pedig egy mágus csakrázta el az adóbevallását.
áfa-bevallással egy időben benyújtott számlaadatok lehetővé tennék az egyszerű ellenőrzést. Ezzel párhuzamosan megfontolandó az alanyi adómentes értékhatár megemelése. A szigorítások egyébként éppen ebbe az irámyba mutatnak, a jelek szerint a kormányzat is felismerte, hogy a szabályozás megváltoztatása komoly bevétel-növekedést hozhat. A januári változások következtében emelkedtek az illetékek, szigorodott a készpénzfizetési korlátozás és az iratbevonás szabálya, bizonyos eljárások esetében pedig kötelező az adózó képviselete.

A fontos új részletszabályokról részletesebben itt olvashat!

Célszerű a szankciórendszer és ellenőrzési gyakorlat átalakítása oly módon, hogy a költségvetési bevételkieséssel nem járó, pusztán adminisztrációs hibának minősíthető mulasztások szankcionálása ne legyen aránytalan a bizonyíthatóan szándékos és bevételkiesést is okozó mulasztásokhoz képest. A mikrovállalkozások esetén fokozottan igaz mindez. Éppen a február elsejéig kötelező adatszolgáltatási határidővel kapcsolatban is felmerülhet a kérdés, hogy a johiszemű, de tájékozatlan kisvállalkozásokat valóban büntetni kellene.

Csökkenteni kell a NAV évről évre növekvő kintlévőség-állományát, annál is inkább, mert ennek legnagyobb része nem behajtható. Első lépésként meg kell változtatni azt a gyakorlatot, hogy a NAV éves célértékként a megállapított adóhiányokat határozza meg és ennek alapján nyújt prémiumot a dolgozóinak. Ez a módszer csak az adóhiány megállapítására ösztönöz, nem pedig az adók behajtására. Helyesebb lenne a behajtott adóhiányokat célként megadni és kizárólag ehhez kötni a NAV-on belüli premizálást. Célként kell kitűzni a nagyvállalkozói és kiemelt adózói körből származó behajtott adók mértékének jelentős növelését. A kintlévőségek mértéke meghaladja a kétezer milliárd forintot.

Minden Magyarországon bejegyzett és működő cégről a NAV a jelenlegi köztartozásmentes adózói adatbázishoz hasonló nyilvántartást vezessen és azt minden hónap 10. napjáig frissítse. Az adatbázisban csak az szerepelhessen, aki minden bevallási és befizetési kötelezettségének határidőben eleget tett. E nyilvántartás vezetése nagyban megkönnyítené a céges kapcsolatok kialakítását, illetve hozzájárulna az adómorál javulásához. Az adatbázisban való szereplés pedig számos előnnyel járhat az adatbázisban nem szereplőkkel szemben (például közbeszerzési eljárásoknál nem kellene ezeknek a cégeknek külön igazolásokat benyújtaniuk, a nagyobb megbízhatóság miatt ritkábban ellenőrizné őket az adóhivatal, a lehetséges üzleti partnerek is nagyobb bizalommal fordulnának az ilyen cégekhez).

 

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo