Május 29-én fontos megállapodás született Brüsszelben: Magyar Péter miniszterelnök és az Európai Bizottság 16,4 milliárd euró, vagyis mintegy 6 000 milliárd forint befagyasztott uniós forrás felszabadításáról állapodott meg. A bejelentés az építőiparnak is fontos, mert a pénz jelentős része közlekedési infrastruktúrára, vasúti fejlesztésekre, valamint bérlakás- és kollégiumépítésekre mehet. Ezek már olyan beruházások, amelyekből nemcsak a nagyvállalatok, hanem alvállalkozóként kisebb kivitelezők is részesedhetnek.

A fordulat azonban nem azonnali. Június 10-én a kormány benyújtotta az átdolgozott helyreállítási tervet és a kapcsolódó törvénycsomagot, vagyis a folyamat elindult, de a pénz legkorábban az év végén érkezhet meg. Az első érdemi beruházások valószínűsíthetően 2027-ben jelenhetnek meg a piacon. Addig a vállalkozásoknak továbbra is a mostani, szűkebb keresletből kell megélniük.

A javuló havi adat mögött nincs erős kereslet

Az év első négy hónapjában az építőipar teljesítménye 2,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Bár áprilisban javultak a havi számok, ezt sok kivitelező még nem érzi a megrendeléseken. Az épületépítések volumene 6,2 százalékkal csökkent, a növekedést főként az út- és vasútépítések adták. Aki nem ezekben a szegmensekben dolgozik, annak a piac továbbra sem mutat érdemi élénkülést.

Ezt támasztják alá az új szerződések is, az épületekhez kapcsolódó megrendelések volumene 9,3 százalékkal visszaesett. Ez azért fontos jelzés, mert a ma elmaradó megrendelések néhány hónap múlva a kivitelezésekben is hiányozni fognak. Az árak oldaláról ugyanakkor érkezett némi pozitív jel, az olajárak csökkenése idővel mérsékelheti az építőipari költségek növekedését. Ez egyelőre nem fordulat, de adhat némi könnyebbséget a vállalkozásoknak.