A fajlagos ár-előny nem véletlen: a budapesti minilakások több mint nyolctizede 1 millió forint feletti négyzetméteráron talált gazdára, az árak 650 ezer és 2,5 millió forint között szóródtak. A legmagasabb összegeket a legkisebb, legjobb fekvésű egységekért fizették – minél apróbb a lakás, annál feljebb kúszik a négyzetméterár.

Földrajzilag a kínálat erősen koncentrált. A legtöbb minigarzon Erzsébetvárosban, Józsefvárosban és Pesterzsébeten kelt el, mellettük a XIII., valamint Terézváros vitte a forgalom érdemi részét. A legdrágább négyzetméterárakat a belvárosban, az I. és a II. kerületben jegyezték.

„A minilakás ára négyzetméterre vetítve azért került tartósan a piaci átlag fölé, mert a kínálat mindig alacsony, a keresletet pedig jórészt a kiadásban gondolkodó vevők tartják mozgásban – nekik egy jól pozicionált belvárosi mikrogarzon gyorsan forgó eszköz. Ugyanez magyarázza, hogy a legmagasabb fajlagos árakat éppen a legkisebb, legjobb helyen fekvő lakások hozzák” – mondta Szegő Péter, a Duna House vezető elemzője.

A főváros mellett a vármegyeszékhelyeken is megjelennek a minilakások, de a vidéki kép kettős. A vármegyeszékhelyeken a minilakás valódi városi lakhatásként van jelen, igaz, a fővárosinál érezhetően szűkebb kínálattal. A kisebb településeken viszont egészen más a szegmens lényege: ott a minilakások nem lakóingatlanok, hanem nyaraló- vagy befektetési termékek, és leginkább a Balaton partján és a gyógyhelyeken – például Harkányban, Balatonfüreden vagy Siófokon – jellemzőek.