Az OTP összegzése szerint a magyar agrárgazdasági lehetőségek kihasználásához, különösen az állattenyésztésben, az agrárvállalkozások piaci és pénzügyi stabilitásának biztosításán túl a versenyképességet fokozó fejlesztésekre, beruházásokra van szükség. Agrárágazati szakértők szerint a magyar gazdaság egyik legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető szegmense az agrárium, ám a szektor versenyképessége az utóbbi években csökken, főként – a növénytermesztés mellett lemaradóban lévő – állattenyésztés területén. Mindezt a szakértők az erősen ingadozó takarmányárak mellett leginkább a magas önköltséget eredményező korszerűtlen termelési feltételekkel, a krónikus tőkehiánnyal, valamint az ezekből a tényezőkből eredő lassú és bizonytalan fejlesztési lehetőségekkel magyarázzák.
Az elemzés szerint a legsúlyosabb problémával jelenleg a sertéságazat küzd, ahol a technológiai lemaradás, illetve az ebből eredő hatékonysági deficit miatt legnagyobb a fejlesztési igény. Ma Magyarországon 2,9 millió sertést tartanak, és az állomány évek óta drasztikusan csökken. A belföldi húsfeldolgozásban egyre nagyobb részarányt képvisel az import, mivel a szigorú higiéniai előírások, valamint a magas takarmányárak miatt kevésbé éri meg sertést tartani belföldön.
A kormány célkitűzése szerint 6 millióra kell növelni a sertésállományt, de ennek eléréséhez ágazati szakértők szerint még sokat kell tenni. Véleményük az, hogy a sertéságazatban mintegy 450 milliárd forint értékű beruházás szükséges a következő években.
A baromfiágazatban használt technológia kevésbé elmaradott, itt a legnagyobb beruházási költségigényt a megfelelő klimatikus körülmények – hűtés-fűtés – és a higiéniai feltételek megteremtésének biztosítása jelenti.(Becslések szerint mintegy 300 milliárd forint lenne az ágazat forrásigénye.)
Így ebben az ágazatban az energiahatékonysági beruházások lennének a legsürgetőbbek. A tejtermelési ágazatban szintén a korszerű istállórendszer, valamint a modern technológiai és állat-egészségügyi követelmények megteremtése jelenti a legnagyobb kihívást.
Az elemzés ugyanakkor kedvező körülményként említi, hogy Magyarország számára a 2014-től kezdődő új uniós költségvetési ciklusban várhatóan mintegy 1300 milliárd forintos támogatási keret áll majd rendelkezésre. A szakértők véleménye az, hogy a magyar költségvetési társfinanszírozással együtt ebből az összegből – a jelenlegi keretfelosztással számolva – mintegy 350 milliárd forint juthat az állattartó ágazatok fejlesztésére.
Feltételezve, hogy a következő uniós költségvetési ciklus alatt a támogatási keretet teljes egészében fel lehet használni, úgy az 1065 milliárd forint értékű beruházás finanszírozására ad módot. Ennek megvalósításához összességében mintegy 715 milliárd forint forrás szükséges az elemzők szerint. Ez az összeg saját tőkéből és banki finanszírozásból adódhat. Az ágazat pénzügyi helyzetét tekintve valószínűsíthető, hogy a forrás kétharmadát, azaz mintegy 500 milliárd forintot hitelből finanszíroznak majd.
