A benyújtott kérelmek alapján a termelő akkor válik jogosulttá a kárenyhítő juttatásra, amennyiben a káresemény következtében üzemi szinten 30 százalékot meghaladó hozamérték csökkenése állapítható meg, erre pedig csak a gazdasági év végén, a betakarítás után van lehetőség. A rendelkezésre álló információink szerint most országosan 155 ezer hektárt borít belvíz ebből 71 000 hektár mezőgazdasági terület - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM).
A kárenyhítő juttatás 2014 elején felhasználható forrásösszege a mezőgazdasági termelők által befizetett - idén már a nagyvállalatok befizetéseit is tartalmazó - kárenyhítési hozzájárulásból, az azzal legalább megegyező mértékű költségvetési támogatásból és az alapban a korábbi években felhalmozott összegből tevődik össze. Az alapban a jövő év elején ezért várhatóan közel 9 milliárd forint kárenyhítési forrás áll majd rendelkezésre - írta a Magyar Távirati Iroda.
Így most a belvízkárra kifizethető kárenyhítő juttatás összegét nehéz lenne meghatározni. A szaktárca érvelése szerint a belvíz okozta károk mértékét előzetesen nem lehet megbecsülni, hiszen a termelők a károkat a napokban kezdték el bejelenteni. A károk mértékének meghatározásánál további lényeges szempont, hogy a mezőgazdasági területen belül mekkora az őszi vetések területe, illetve meghatározó a vetések vízborítottságának időtartama.
A Vidékfejlesztési Minisztérium felhívja a mezőgazdasági termelők figyelmét, hogy minden lehető eszközzel segítsék a belvíz mihamarabbi elvezetését. A rendbe tett csatornák, és vízelvezető árkok nagyban hozzájárulhatnak ugyanis a felesleges csapadékvíz elvezetéséhez, a talaj előkészítési munkák mielőbbi megkezdéséhez, a károk által érintett gazdaságok helyzetének javításához.
Több mint 110 éve nem esett országosan ennyi csapadék az év első három hónapjában, mint az idén.
Az OMSZ mérései szerint Magyarországon az év első három hónapjában 180-340 milliméter hó, eső hullott. Ez - mint írták - a legkevésbé csapadékos délkeleti területeken is több mint 90 milliméterrel, a legcsapadékosabb helyeken pedig több mint 200 milliméterrel meghaladja a sokévi átlagot. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati adatbázisa alapján ezek az adatok rekordnak számítanak, ugyanis 1901 óta országosan ilyen nagy mennyiségű csapadékot még nem regisztráltak az év első három hónapjában.
