A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a közvetlen szakmai felügyelete alá tartozó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség – a kormánynak kkv-k forrásellátásának javítása érdekében 2010 júliusában hozott határozatának megfelelően – megkezdte a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) és a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) 2009–2010-re vonatkozó akcióterveinek módosítását, és hozzákezdett a pályázati rendszer egyszerűsítését eredményező javaslatcsomag kidolgozásához, számolt be a Piac&Profit 2010 októberében.
A tervezett módosítások felvetették annak lehetőségét, hogy a jövőben a kkv-knak nem kell igazolniuk a pályázat benyújtásakor a saját forrás meglétét, ám ez a kötelezettség a mai napig fennáll. Az ígéretek között szerepelt a bírálóbizottság nélkül automatikus eljárásrend kialakítása, amely megtörtént, igaz, hasonló könnyebbség az előző pályázati ciklusban is segítette a kisebb cégeket.
Nem történt meg ugyanakkor a pályázati adatlap és a benyújtandó iratok rendszerének felülvizsgálata és pályázati tanácsadók szerint nem működik a tanácsadásszerű bővített ügyfélszolgálat sem a kkv-k esetében. A tervezett könnyítések között szerepelt még a kötelező támogatási szerződési elemek felülvizsgálata, és a projektelemek közötti rugalmasabb átcsoportosítás biztosítása is. Ez megvalósult: ma 20 százalékos mértékben van lehetőség az átcsoportosításra.
Nehéz pályázni
A kormányzat retorikájában nagyon hangsúlyos a kkv-k támogatása, és ez a kiírt pályázatokban is tükröződik. Jóllehet számtalan program kifejezetten a kkv kör beruházásait támogatja, a valóságban kevesek számára elérhetőek ezek a források.
Eddig egyik kormány sem tudta megvalósítani, hogy a vállalkozások számára átláthatóvá váljon az, hogy mikor, milyen témában írnak ki pályázatot, most viszont kifejezetten rossz a helyzet: még a biztosra ígért, sőt esetleg már kiírt pályázat megvalósulása sem biztos, illetve a kitöltő program akár időközben is módosulhat számtalan felesleges munkát okozva a vállalkozásoknak. A cégek így nehezen tudnak tervezni, sorolta a Piac&Profit kérdésére válaszolva egy pályázatíró cég munkatársa, aki szerint a pályázati útmutató központosítása sem mondható sikeresnek. Nőtt a hibalehetőségek száma és a felmerülő kérdésekre a MAG Zrt-nél sem mindig tudják a jó választ.
Számtalan konstrukció bonyolult, a pályázás sok adminisztrációt igényel és sok esetben a kis- és középvállalatok pályázatíró cég segítsége nélkül képtelenek pályázni. Az idő-, és költségráfordítás – a pályázatíró díja, a banki igazolások, értékbecslések és a vállalkozás által benyújtandó további dokumentumok – több százezer forintos költségterhet jelentenek, amit előre kell kifizetni.
Sokakat visszatart a pályázástól a saját forrás igazolásának szükségszerűsége. Erre gyakran a bankok nem kötelező érvényű beruházási hitelajánlatai szolgálnak, amelyet a támogatást nyújtó szervezet elfogad, ám amennyiben a hitelintézet nem ad visszavonhatatlan hitelajánlatot, a pályázó később nem tudja megkötni a támogatási szerződést.
A beruházás idejére, valamint a fenntartási időszakra – ez kkv-k esetében 3 év – kért garanciák biztosítása is gondot okozhat. Ha a pályázó bankhitelből teremti elő a szükséges önerőt, a bank az ingatlant, vagy a beruházás tárgyát már megterhelte. Ebben az esetben a támogató hatóság már nem teheti ezt meg.
Nem könnyíti meg az uniós források elköltését az sem, hogy a legtöbb pályázat esetében a korábbi 25 százalékos előleg lehetőségét eltörölték, így ha a cég likviditási gondokkal küzd, nem tudja megkezdeni vagy éppen befejezni a beruházást.
A közép-magyarországi régióban szinte valamennyi pályázati forrás kimerült, amelyek feltöltésére egyelőre nincs ígéret. Egyes pályázatíró cégek azt mondják, nyolc éve nem volt olyan, hogy a pályázat elutasításának indoka a forráshiány, míg mostanában előfordul.
Az ígéretek ellenére tehát a kkv-k ma is a pályáztatási folyamat gyorsulását, rugalmasabbá válását és egyszerűsödését várják, akárcsak két éve.
Támogatott segítségek
A pénzek lehívásának finisében számtalan konstrukció jelenik meg, amelyek segítséget jelenthetnek a kisebb cégek számára, hogy hatékonyan pályázzanak, illetve megvalósítsák a tervezett beruházást. Ilyen például a Széchenyi Kártya Program két új eleme, amelyet ma még csak az UniCredit Bank nyújt. A két hitel összege együttesen legfeljebb 50 millió forint lehet.
A Széchenyi Önerő Kiegészítő Hitel azoknak a vállalkozásoknak segít, amelyek a szükséges önerő hiányában nem tudnak részt venni EU-s pályázatokon vagy nyertes projektjüket nem tudják megvalósítani az időközben keletkezett likviditási gondok miatt. Az 500 ezer és 50 millió forint között igényelhető hitelhez a 2 százalékos állami kamattámogatás mellett a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességvállalása is kapcsolódik, amelynek díjára további állami támogatás vehető igénybe.
A Széchenyi Támogatást Megelőlegező Hitel – szintén 500 ezer és 50 millió forint között mozog a hitel összege – a már elnyert EU-s forrásokhoz történő gyorsabb hozzájutást segíti elő azok megelőlegezése révén. A kedvezményes kamatozású – 1 havi BUBOR+2 százalék az állami kamattámogatás figyelembe vételével – támogatás-előfinanszírozó hitel lehetővé teszi, hogy az elnyert európai uniós támogatást már azelőtt felhasználhassák a cégek, hogy az összeg ténylegesen a rendelkezésükre állna. Megfordul tehát a beruházások finanszírozásának megszokott menete: az eszközvásárláshoz, kapacitásbővítéshez, hatékonyságnöveléshez szükséges pénzt nem utólag, annak számlákkal igazolt elköltése után kaphatja meg a vállalkozás, hanem még a tervezett kiadás előtt. A KAVOSZ azt is vállalja, hogy ha kell, második helyen bejegyzett jelzálogjogot is elfogad.
Májusban a Magyar Fejlesztési Bank is bővítette a Vállalkozásfinanszírozási Programját. A Támogatás Plusz konstrukció – kizárólag a Vállalkozásfinanszírozási Program valamely hitelével együtt igényelhető – támogatást megelőlegező hitelt, áfa hitelt és támogatási bankgaranciát kínál. Az MFB-nél közvetlenül igényelhető „támogatás plusz” hiteleken nincs állami támogatás, mert a beruházási hitellel együtt a támogatás mértéke meghaladná a csekély összegű, és a regionális csoportmentesség kategóriájában megengedett mértéket is.