Előttem az utódom?

2019. február 05. kedd - 07:30 / piacesprofit.hu
  •    

Már a nyugdíj felé kacsingat a rendszerváltáskor az üzleti életbe lépett generáció, de a cégük átadásánál számos probléma felmerülhet. Az utódlást jól elő kell készíteni, és a folyamat cégjogi, illetve adózási meglepetésekkel is szolgálhat. Egy rendhagyó kettős interjúban a téma szakértőit kérdeztük a generációváltás kihívásairól.

Dr. Vámosi Róbert

Dr. Vámosi Róbert

Nemrégiben látott napvilágot a hír, hogy az MFB Csoport tőkefinanszírozási programot indít a magyar gazdaság egyik mozgatórugójának tartott családi kis- és középvállalkozások generációváltásának támogatására. A ’90-es évek elején alapított cégek tulajdonosai, a nyugdíjkorhatárhoz közeledve jellemzően az elkövetkezendő években érkeznek el ugyanis ahhoz a ponthoz, hogy dönteniük kell vállalkozásuk jövőjéről. A jelenség azonban számos problémát vet fel. Dr. Vámosi Róbert ügyvéddel, a dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda szakértőjével és Bagdi Lajos adószakértővel, a Niveus Consulting Group vezető partnerével beszélgettünk a téma aktualitásáról és a legnagyobb kihívásokról.

Mit értünk pontosan a családi vállalkozás fogalma alatt és hány KKV-t érinthet a változás?

VR: Az első szempont, hogy a vállalkozás minimum 51%-a családi tulajdonban van és a család aktívan részt vesz az irányításban vagy alkalmazottként vesznek részt annak működtetésében. Továbbá fontos szempont az is, hogy legalább két generációról beszéljünk, valamint a jogutódlást családon belül képzeljék el a jelenlegi tulajdonosok. A Budapesti Gazdasági Egyetem nemrég közzétett kutatása alapján az 50 millió forintos árbevétellel rendelkező KKV-k 58%-át teszik ki a családi vállalkozások és ezek közel 40%-át érinti a generációváltás problémája, ami közel 30.000 hazai vállalkozást jelent.

A felvetett probléma gyökere az, hogy gyakran családon belül nem találnak megfelelő utódot. Az „Y” generáció számára nem vonzó egy családi vállalkozás átvétele?

VR: Jelenleg az „X” generáció tagjai, azaz az 1960 és ’79 között születettek vezetik és tulajdonolják a gazdaság gerincét adó KKV-k jelentős többségét. A hazai cégadatbázis tulajdonosi és cégjegyzési körét vizsgálva azonban megállapítható, hogy az „Y” generáció, azaz az 1980 és ’95 között született tagjainak száma folyamatosan nő. Az „Y” generáció tagjai várhatóan a közeljövőben a „Baby Boom” generációt ezzel meg is fogják előzni.

Dr. Vámosi Róbert
Ügyvéd, valamint az ELTE Állam-, és Jogtudományi karának LL.M hallgatója. A Dr. Pintér Attila Ügyvédi Iroda tőkebefektetési és vállalatfinanszírozási csoportjának vezető tagja. Jelentős tapasztalatra tett szert vállalatok jogi átvilágítása, tőkebefektetések jogi támogatása során és szervezeti struktúrák kialakítása kapcsán.

Tehát az utódok jelen vannak és aktívak is a generációváltási folyamatban, csak épp a gazdaság szempontjából legjelentősebb szegmensből hiányoznak, ami pedig a 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozásokat jelenti. Ez több okra vezethető vissza. Az egyik alapvetően az, hogy az utód/utódok nem feltétlenül szeretnének azzal foglalkozni, mint elődjeik. Más, önálló karriert építenek. Ebben az esetben – főleg, ha csak egy gyermek van a családban – a családon belüli generációváltás lehetősége el is veszett. Illetve még ha az érdeklődési kör meg is egyezik, gyakran előfordul, hogy a fiatalabb generáció nem lát valódi perspektívát a családi vállalkozásban.

A másik opció pedig, hogy külső személyre bízzák a vállalkozást. Mondanom sem kell, hogy a több évtizede építgetett, sikeres, saját vállalkozásnak nem könnyű új tulajdonost, illetve vezetőt találni. Ha pedig meg is találják a megfelelő személyt, tőke hiányában az elképzelés kudarcba fulladhat. Ezt az akadályt hivatott leküzdeni MFB által kezdeményezett új program. A tervek alapján a Hiventures Zrt. 500 millió forint alatti tőkeigény esetén, az MFB Invest Zrt. pedig 500 millió forint feletti befektetések lebonyolításában nyújt anyagi támogatást.

Bagdi Lajos

Bagdi Lajos

Mit takar pontosan a generációváltás folyamata? Milyen lépéseket kell megtenni a siker érdekében?

VR: Annak ellenére, hogy a 100 millió forint feletti árbevétellel rendelkező vállalkozásoknál még csak nemrég zajlott le a „Baby Boom” és az „X” generáció közötti váltás, érdemes mindenképp előre tervezni, ugyanis a sikeres utódlás előkészítése és folyamata több évet is igénybe vehet – még akkor is, ha megvan az utódjelölt.

Mind a vállalkozásnak, mind a generációváltásban résztvevő személyeknek fel kell készülniük az utódlásra a gördülékenység érdekében. Az utód kiválasztása után nélkülözhetetlen az, hogy számára a vállalkozás minél transzparensebbé váljon, ebben az átadónak van kiemelkedő szerepe. Ezután következik az átadás, a régi tulajdonos visszavonulása, majd az új tulajdonossal és vezetéssel tovább működő vállalkozás menedzselése.

Nyilvánvalóan a folyamatnak van egy el nem hanyagolható érzelmi oldala is, amely leküzdésében fontos szerepet játszhat egy támogató, egy külső mentor.

BL: Itt egyúttal meg kell említeni, hogy ha az utódlást nem megfelelő alapossággal készítik elő, akkor az komoly adózási problémákat és jelentős költséget jelenthet a tulajdonosoknak.

Mire kell itt pontosan gondolni? Hogyan lehet megfelelő alapossággal előkészíteni az utódlást?

BL: Az adózási megfontolásoknak ilyen esetekben kiemelt szerepe van, ugyanis jelentős adóterhet és jövőbeni adókockázatot jelenthet, ha nem tesszük meg a megfelelő lépéseket. Itt konkrétan arra érdemes gondolni, hogy hasznos lehet a cégstruktúra átalakítása (pl. az ún. „holdingosítás”) annak érdekében, hogy a cégben lévő vagyonelemeket biztosítsuk, a későbbi vagyonvesztés kockázatát csökkentsük és a működési kockázat cégvagyonra gyakorolt esetleges negatív hatását tompítsuk. A holdingcég létrehozásának legnagyobb előnye, hogy a megtermelt vagyon kiemelhető a működő cégből és az biztonságosan parkoltatható a holdingban.

Bagdi Lajos
Okleveles közgazdász, a Niveus Consulting Group adótanácsadási üzletágának vezetője, szakterülete a transzferárak és a társasági adózás egyéb területei. 12 évet dolgozott egy Big4 cég adóosztályán, melynek köszönhetően kiemelkedő ismeretekkel rendelkezik a személyi jövedelemadózás és a K+F kedvezményekhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatások vonatkozásában is.

Van még más előnye is a holdingstruktúra kialakításának?

BL: A válasz egyértelműen igen. Azon túl ugyanis, hogy a részesedés bejelentésével egy későbbi potenciális cégeladás adóhatékony módon megtehető, a holding a felhalmozott „cash”-t tetszése szerint befektetheti új – a működő cégtől független – vállalkozásba, vagy egyéb pénzügyi befektetéseket is eszközölhet. Továbbá nemzetközi jelenlét esetén a holding székhelye és adóügyi illetősége olyan országba is áthelyezhető, ahol kedvező adótervezési megoldások érhetőek el. Számos esetben látható, hogy az effektív adókulcs jelentősen lecsökkenthető a tudatos adótervezés eredményeképpen.

Mi a helyzet a cégben lévő nagyobb értékű vagyonelemekkel? Itt konkrétan az ingatlanokra gondolunk.

BL: Ez szintén egy nagyon fontos tervezési megfontolásnak lehet a kezdőpontja, ugyanis az ingatlanok operatív cégből történő „kiemelése” azon túl, hogy vagyonbiztosítást jelenthet, számos kedvező adótervezési ötletnek is az alapja lehet. Itt gondolhatunk többek között az ingatlan-átruházás potenciális illetékmentességére, vagy az áfaszabályok alkalmazásából eredő megtakarításra. Természetesen támogatási és finanszírozási megfontolásokat is figyelembe kell venni az ilyen típusú átalakítás során.

Végezetül milyen üzenetet fogalmazna meg a generációváltás előtt álló tulajdonosok számára?

VR: Tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a családi utódlási szándékok erősek, akkor az pozitív hatással van a profitabilitásra. Így azt javaslom, hogy a vezetőségbe egy további családtag bevonásában gondolkodjanak, mivel ez pszichológiai okokra is visszavezethető árbevétel-növekedéssel jár.

BL: Ha egy gondolatot kellene megfogalmazni ezzel kapcsolatosan, akkor az a tudatos tervezés szükségessége lenne, ugyanis a megfelelő struktúra kialakítása jelentős adómegtakarítást jelenthet és a későbbi kockázatok is egy kezelhető és vállalható szintre csökkenthetők, megkönnyítve ezáltal az „új nemzedék” szerepvállalását.

Már az is segítség, ha valakivel őszintén lehet beszélni
Folytatjuk a Piac & Profit egyedülálló sorozatát, amelyben a generációváltás folyamatát követjük végig egy magyar családi vállalkozásnál. Korábban már megszólaltattuk a leköszönő cégvezetőket, az utódokat, tanácsadókat és a dolgozókat is, most újra egy „külsős” mondja el a véleményét. Tóth Róbert hivatalosan coach-ként, de a valóságban inkább barátként segítette Andrást és Zsoltot a döntés meghozatala előtti nehéz, sok vívódással teli hónapokban.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor