Cseresznyét Chilébe?

2018. június 16. szombat - 07:30 / Zubor Zalán
  •    

A politikai kommunikáció az új, távoli piacokra menő exporttól hangos, a média is inkább felkapja, ha egy-egy egzotikus országba jutnak el a magyar termékek. Pedig hazánk legfontosabb kereskedelmi partnerei még mindig az uniós országok, és súlyuk továbberősödik. A déli nyitás csalódást okozott, Japán felé azonban meglepően nagy mértékben bővült a kivitelünk az elmúlt években.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2016 év végi adatai szerint az export 79 százaléka az unió tagállamaiba megy, az import 78 százaléka onnan érkezik, és az előző évhez képest a régió szerepe erősödött a kereskedelmi forgalmunkban. Az EU-n kívüli országokba irányuló exportunk is nőtt 1,6 százalékkal, az import azonban három százalékkal mérséklődött 2016-ban 2015-höz képest.

Meg kell küzdeni a megszerzett előnyért is nemzetközi piacon
Kiemelt kormányzati szándék a kkv-k exportképességének növelése, de a cégek számára is fontos, hiszen egyértelmű, hogy a külpiaci megjelenés komoly lehetőségeket jelent a növekedésre. Egy sikeres magyar vállalkozás osztja meg tapasztalatait arról, hogy mi az, ami számít az exportpiacokon.

Kereskedelmi partnereink sorát hagyományosan Németország vezeti: 2014 óta csaknem ezermilliárd forinttal nőtt a németországi export és import volumene, előbbi a teljes forgalom 28, utóbbi 27 százalékát teszi ki. Németország a tőkebefektetésekben is az élen áll: az MNB adatai szerint az innen származó közvetlen tőkebefektetés (FDI) 2014. év végén elérte a 21,4 milliárd eurót, ami a teljes hazai FDI-állomány 26,3 százalékát jelenti.

Ausztriával – a másik, hagyományosan jelentős kereskedelmi partnerünkkel – viszont csökkent a kereskedelmi volumenünk: 2014 óta a behozatal százmilliárd forinttal, a kivitel pedig összességében mintegy 50 milliárddal esett vissza. Nyugati szomszédunk azonban a kivétel, hisz csaknem az összes többi uniós országgal bővült a kereskedelmi forgalmunk. Románia és Szlovákia a harmadik és a negyedik legfontosabb exportpiacunk, olyan országokat maguk mögé szorítva, mint az Egyesült Államok és Kína.

2014–2016 jó időszaka volt a cseh–magyar kétoldalú kereskedelemnek is: nőtt a cseh import volumene, de a magyar export is mintegy 200 milliárd forinttal bővült. A közép-kelet-európai régió országain kívül Svédország is feljövőben van: 2014 óta csaknem százmilliárd forinttal nőtt az ide irányuló magyar export.

Kép: Depositphotos

Kép: Depositphotos

A legjobb és a legrosszabb mérleg

Romániával szemben az egyik legjelentősebb a kereskedelmi különbözetünk: tavaly év elejére az ott eladott magyar áruk értéke elérte az 1449 milliárd forintot, miközben Magyarországra 796 milliárd forintnyi román termék érkezett.

Ennél is jobban billen a magyar–kínai kereskedelmi mérleg, Kína javára. A távol-keleti ország a magyar piac negyedik legnagyobb exportőre, az ide érkező áruk 5,3 százaléka származik kínai cégektől (2016-ban 1367 milliárd forint). A Kínába irányuló magyar export ennek a felét sem teszi ki: tavalyelőtt 631 milliárd forint volt. Jóllehet, ez a 2014-es 494 milliárd forinthoz képest nagy ugrás, az export körülbelül 90 százaléka a Magyarországon lévő multiknak – külföldi tulajdonú autó- és gyógyszergyáraknak – köszönhető az Indexen megjelent írás (Magyarország lett Kína kapuja, csak Kína nem tud róla) szerint. Kínában, úgy tűnik, a magyar ételeknek van a legnagyobb keletjük: tavalyelőtt az élelmiszerexport volumene több mint másfélszeresére nőtt egy év alatt, a legnagyobb értékben azonban továbbra is autókat és autóalkatrészeket importál Kína Magyarországról a The Observatory of Economic Complexity adatai szerint.

A sikeres külpiacra lépés 6 pontja
Pozicionáljuk a terméket
Válasszuk ki a célországot
Határozzuk meg az üzleti modellt
Legyünk jelen a piacon
Személyes kapcsolat
Fejleszteni kell

A magyar kormány évekkel ezelőtt meghirdette a keleti nyitás stratégiáját, és többször kifejezte azt a szándékát, hogy Magyarországot Kína kapujává, legfontosabb régiós kereskedelmi partnerévé tegye. Jelenleg azonban a régiós országok kevés árut küldenek Kínába, igaz, ebben Magyarország valóban versenyelőnyben van. Attól mégis távol vagyunk, hogy a régióban mi legyünk Kína kapuja. Erre ma az importvolumen alapján Lengyelországnak és Csehországnak van nagyobb esélye. Ha megépülnek a Kínát és a régiónkat összekötő vasútvonalak, az új selyemút, a hazánk és Kína között lévő jelenlegi export-import különbség csökkenhet vagy akár növekedhet. 2017 novemberében két, Kínába tartó exportvonat indult útnak, az egyik Ukrajnán, Oroszországon és Kazahsztánon keresztül vitt árut, a másik a kínai tulajdonban lévő görögországi Pireusz kikötőjébe szállította a magyar termékeket.

A legnagyobb visszaesések

2015-ig dinamikusan növekedtek a magyar–orosz kereskedelmi kapcsolatok: 2005-től kezdve a magyar export a sokszorosára emelkedett, jelentős orosz befektetések érkeztek hozzánk, és a nálunk felhasznált energiahordozók nagy része is Oroszországból származik. A felívelésnek azonban véget vetettek a 2015-ös szankciók, amikortól a behozatal és a kivitel is jelentősen csökkent, előbbi kevesebb, mint a felére esett vissza. A közeljövőben is inkább a csökkenés lesz jellemző: a kormány nemrég új gázimport-útvonalakról tárgyalt a balkáni államokkal, Orbán Viktor egyenesen az orosz energiamonopólium végét emlegette. Kérdés, hogy a Paks2-beruházás képes lesz-e felpörgetni a kétoldalú kereskedelmet.

2017 talán legnagyobb külkereskedelmi kudarca a déli nyitás bukása és az ottani kereskedőházak bezárása volt. Az afrikai és dél-amerikai kereskedelmi központokat 2015-ben adták át. Elsődleges céljuk a magyar export segítése volt az eddig nagyrészt érintetlen országok felé. Ezek azonban nem hozták meg a kívánt eredményt, a fenntartásuk viszont mintegy 36 millió forintba került havonta. A Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. ezért tavaly decemberi hatállyal megszüntetett öt kereskedőházat Latin-Amerikában, négyet-négyet Afrikában, illetve Ázsiában, egyet Európában.

Mennének is, maradnának is
A magyar vállalkozások egyre nagyobb számban ácsingóznak az új piacok után, külföldre mégis csak kevesen merészkednek. Akik már kijutottak, azt mondják, megéri a külpiaci jelenlét, bár nem veszélytelen. Az egyre élesedő hazai verseny azonban előbb-utóbb rákényszeríti a magyar vállalkozásokat, hogy a határokon túl is megjelenjenek.

Az afrikai országokkal kapcsolatos mérlegünket látva érthető a visszalépés. Dél-Afrikába 2012 óta egyre kevesebbet exportálunk: a csúcson még 175 milliárd forintnyi magyar áru ment, ami a következő évben 106 000 milliárdra, 2014-ben 69 milliárdra csökkent. A kereskedőház nyitása csak ideiglenesen állította meg a zuhanást, 2016-ban már csak 61 milliárd forint volt a Dél-Afrikába menő exportforgalmunk.

Ennél is súlyosabb volt a visszaesés Nigériában – 2013 óta harmadára esett vissza a magyar export volumene –, és jelentős volt Brazíliában is, ahová 25 milliárd forinttal kevesebb értékben szállítottunk. A déli nyitás sikeresebbnek bizonyult Etiópiában: itt három év alatt több mint háromszorosára nőtt a kivitel, azonban az itteni kereskedőház sem kerülhette el a bezárást.

Meglepő eredmények

Keveset emlegetik, de az utóbbi években jelentősen nőtt a Japánba irányuló magyar export. Bár a külkereskedelmi mérlegünk továbbra is negatív, 2014 óta több mint 60 milliárddal emelkedett az ide irányuló magyar kivitel. Ahogyan más távoli országokba, ide is autókat és egyéb gépeket szállítottunk a legnagyobb volumenben. A japánok viszont a legtöbb országnál jóval nagyobb arányban importálnak magyar élelmiszereket, azon belül elsősorban disznóhúst. A 2000-es években a felkelő nap országában prémiumtermékké vált a magyar mangalica és a téliszalámi. 2017 augusztusában Akisino japán herceg és lánya, Mako hercegnő Magyarországra érkeztek néhány napra. A magánlátogatás során sertésfarmokat és állattenyésztő telepeket is felkerestek, így elképzelhető, hogy Japán a jövőben is jó felvevőpiaca lesz a magyar élelmiszereknek.

Magyarország kihasználatlan, atipikus piaca India. A világ második legnagyobb országa, az egyik legjelentősebb feltörekvő gazdaság a 14. az importőrök sorában az OECD adatai szerint, az exportok volumenét tekintve viszont csak a 18., azaz India elsősorban felvevőpiacként erős. Ennek ellenére a magyar exportcégek nem igazán tudták kihasználni ezt a piacot: az utóbbi években az Indiába irányuló exportunk mértéke hullámzó volt, 2011-ben még 96 milliárd forintnyi árut szállítottunk, 2016-ban már csak 52 milliárd forintnyit. Főleg gázturbinákat és motorokat adtunk el a távoli piacon, és keresettek voltak a Magyarországon gyártott antibiotikumok és számítógépek is. 2016-ra a külkereskedelmi mérlegünk negatív lett: 107 milliárd forint értékben importáltunk, főleg gyógyszereket és vegyipari cikkeket, irodai és elektronikai felszereléseket.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor