A családi cégek gazdasági jelentősége a nemzetközi és a magyar gazdaság szempontjából is egyre meghatározóbb, amit jól mutat, hogy egyre több tanulmány és szervezet foglalkozik eredményes működésükkel. „A családi tulajdonú vállalatok ereje nem csak közel 50%-os GDP hozzájárulásukban rejlik, hanem abban is, hogy hosszú távú értékrendjüknek, szemléletmódjuknak köszönhetően jóval ellenállóbbak a gazdasági ciklusoknak. Lényegesen kevésbé hatnak rájuk a külső környezeti tényezők, ezáltal igen stabil, erős magját képezik a gazdaságnak, miközben példát mutathatnak más cégek számára is a sikeres fejlődéshez, növekedéshez” – mondta el Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője a Bank családi vállalatok számára rendezett szakmai találkozóján.
„Az elmúlt években világszerte a nagy családi vállalatok folyamatosan jobban teljesítettek nem-családi versenytársaiknál. Ennek fő oka, hogy teljesítményük kiegyensúlyozottabb: bár gazdasági fellendülés esetén valamelyest kevésbé meredek növekedés jellemző rájuk, recesszió idején azonban jóval ellenállóbbak. Ugyanakkor, hogy a cégben lévő érték hosszú távon is fennmaradjon és gyarapodjon elengedhetetlen a növekedés” – mondta el Újlaki Ákos, a The Boston Consulting Group projektvezetője.
Értéknövelés okosan
„Míg 1-3 éves időtávon elsősorban a költségek csökkentésével lehet hatékonyan javítani egy vállalat eredményét, addig hosszabb távon a növekedés az egyetlen, ami értéket teremthet. Nem mindegy azonban, hogy mindez miként valósul meg. Csak akkor beszélhetünk értékteremtő növekedésről, ha az éves bevétel-növekedés mellett legalább 10%-os a megtérülés (TSR – total shareholder return, teljes részvényesi megtérülés)” – hangsúlyozta ki Újlaki Ákos.
A sikeres, azaz értékteremtő növekedésnek négy alapfeltétele van. Egyrészt ahhoz, hogy a cég növekedési ambíciói reálisan megvalósíthatók legyenek, a BCG szerint mindenképpen figyelembe kell venni az adott iparág fejlődési dinamikáját. Másrészt ahhoz, hogy középtávon is finanszírozni lehessen a növekedést, pozitív ROI-vel kell rendelkezni. Harmadsorban a vezetőség részéről stratégiai szintű egyetértés szükséges. Végül pedig ki kell dolgozni a cég hosszú távú vízióját, illetve azt a struktúrát és eszközöket, amelyek megteremtik az egyensúlyt a rövid és hosszú távú célok között.