A magyar családi vállalkozások rendszerváltás környékén alapított tömegénél aktuális most vagy néhány éven belül a generációváltás. Ez pedig a kutatások szerint komoly kockázat a cégekre nézve. A magyar családi vállalkozásokat elsőként célzottan vizsgáló BGE Budapest LAB Családi Vállalkozás Kutatási Program friss eredményei szerint az utódlás kapcsán az egyik legnagyobb gond a felkészületlenség, és az, hogy nincs kinek átadni a stafétabotot. A Budapest Gazdasági Egyetemen (BGE), 2017 tavaszán létrehozott Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ Családi Vállalkozás Kutatási Programjával először kezdett neki egy kutatócsoport annak, hogy szisztematikusan feltárja ennek a speciális vállalatcsoportnak a jellegzetességeit.
Mint azt a korábban elvégzett felmérés eredményeiből megtudhattuk, a családi vállalkozások – bár súlyuk hatalmas a magyar gazdaságban – messze nincsenek annyian, mint azt korábban feltételezték, de így is csaknem harmincezerre tehető a számuk.
Cikkünk előző részében megvizsgáltuk, hogy ennek a hatalmas cégtömegnek mekkora részét érinti már most, vagy fogja a belátható jövőben a cégutódlás kérdése. Sajnos azzal is szembesülnünk kellett, hogy jelentős részüknél – mintegy harmaduknál – nincs megfelelő utód a vezetésre, egy másik harmaduknál pedig még a tulajdon átadása is gond lehet, így az alapító nyugdíjba vonulásával várhatóan a cég is befejezi működését.
Fekete bárányok
Ennél szerencsésebb helyzetben vannak azok, ahol van utód, de mindig akad olyan, aki kilóg a sorból. A Családi Vállalkozás Kutatási Program friss interjúinak tapasztalatai szerint utódok iskoláztatása viszonylag tervszerűnek tűnik, de több gyermek esetén szinte mindig van „fekete bárány”, akit nem érdekel a mégoly sikeres családi vállalkozásban való munka. A kutatásban részt vevő cégeknél ugyanakkor több esetben jellemző, hogy a korábban más utakra lépő kiszemelt utód később mégis visszatér a vállalkozásba. Ahol kettőnél több gyerek van, vagy már a harmadik generáció „kinevelése” zajlik, ott csökken az utódokra nehezedő pszichológiai nyomás. Akit az érdeklődése nem visz a családi cégbe, hagyják, hogy máshol érvényesüljön, ezt egyébként a Családi Vállalkozás Kutatási Program friss interjúi is megerősítik.
„A legkisebbnek 3 éves kora óta a gasztronómia a mániája. Most őt nem akarom idekényszeríteni, ez a cukrászda az álma, hát csinálja. A nagyobbik nem alkalmas erre a dologra, vagy nem szeretné, ő gyógytornásznak tanul, és szociális lelkületű. Most mit csináljak itt szegénnyel, ő ebbe beleőrülne.”Máshol tulajdonképpen olyan hamar befogják az utódokat, hogy azok nem is látnak igazán más alternatívát.
„Tulajdonképpen nem voltak elkényeztetve, ezt meg kell mondanom őszintén. Nekik már 5-6 évesen is kötelező volt nyáron is dolgozni 4 órát, 2 héten keresztül. Hát megmondom őszintén, lehet, hogy rosszul csináltam, mert azt megutálták.”A tudatosan tervező elődök igyekeznek különböző területeken adni teret az utódoknak, hogy megelőzzék a rivalizálást. A konfliktusok nem kerülik el őket sem, de jól lehatárolt felelősségi körökkel csökkenthetők. Az alapító számára nehézséget okozhat az is, hogy nem biztos benne, a cég valamennyi utódot képes lesz eltartani – ez is vezethet oda, hogy nagyobb szabadságot kap valaki a gyerekek közül.
„Na, most mivel van nálam két lány, a testvéremnél két lány, lehet, hogy mi nem is tudunk akkorát alkotni a következő néhány évben, hogy rajtunk kívül még négy család ebből megéljen. Azt sem szeretnénk, hogy nagyon idekössünk 4 családot, és a végén ez a szakma már nem tud hozni annyit, hogy egyáltalán életképes legyen.”A siker nem pénz. Érzelem
De mi a siker? Az INSIST-kutatás megállapítása szerint a család számára a siker jóval inkább szocioemocionális (hosszú távú túlélés, harmónia, stabilitás), mintsem pénzügyi (növekedés, jövedelmezőség) vagyonban testesül meg – hangsúlyozza Prof. Dr. Heidrich Balázs, az INSIST kutatója, a Családi Vállalkozás Kutatási Program Utódlás moduljának vezetője. Érdekes, hogy ezzel együtt is az Opten statisztikái szerint a családi vállalkozások 75 százaléka megbízhatóbb egy átlagos hazai cégnél, míg 15 százalékuk kiemelkedő megbízhatósági szempontból, amit a partnerek is honorálnak. A finanszírozók és a megrendelők számára is erősen pozitív, pénzügyi előnyre is fordítható üzenete van a több generáció óta sikeres működésnek. A bizalom ugyanakkor törékeny és könnyedén erodálódik, így a családi vállalkozás fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú, hogy szellemiségében is illeszkedik-e a családi vállalkozásba az utód, az átvevő.
A kutatás eredményei szerint az iskoláztatás kiemelkedően tudatos az ebben a szektorban működő családi vállalkozások esetében, a leendő vezetők pedig gyerekkoruktól tulajdonosai is a családi cégnek. Az, hogy az utódok tulajdonrészt is kapnak, a tapasztalatok szerint segít az elkötelezettség, az érzelmi kapcsolat és a cég iránt érzett felelősség erősítésében is. Azonban még e vállalatok, a hagyományosan hosszú távú szemlélettel rendelkező cégek esetében is probléma, hogy nem látják a családi vállalkozás „kúlságát”.
„A mesterképzés másodévében mentem Lisszabonba... Jártam a helyi családi vállalkozás szövetség rendezvényeire, előadásaira. Itthon nem is hallottam, hogy ennyire menő dolog lenne az, hogy családi vállalkozás. Úgyhogy ezt próbálom itthon is átadni a családban.”Amíg más országokban dívik az a szemlélet, hogy az utód menjen más vállalatokhoz, esetleg multicégekhez, és az ottani tapasztalatait hozza vissza, addig Magyarországon konzervatívabb modell érvényesül. „Jellemzően nagyon korán, már gyermekkorban megkezdődik az utód bevonása a családi cégbe. Már egészen fiatalon, akár csak nyári munkán, de ott dolgozik, és jellemzően a formális tanulmányok lezárása után jön el az a bizonyos nagy beszélgetés, a hogyan tovább kérdéskörével” – jellemezte a hazai gyakorlatot Mosolygó-Kiss Ágnes, a téma kutatója. Ha pedig az utód hajlandó átvenni a stafétát, még csak akkor jön a neheze: az elődnek el is kell engednie a vezetést.
Cikkünk harmadik részében ezzel a problémakörrel foglalkozunk majd: mi vezetett a magyar családi cégeknél a „Corleonék korához”, illetve hogyan csavarhatja ki az utód a Keresztapa – vagy Keresztanya –kezéből a vezetést.
