Bizonytalanság a bérminimum körül? Döntött a Kúria

2019. március 19. kedd - 06:06 / piacesprofit.hu
  •    

Bár látszólag egyértelmű, hogy kinek mennyi jár, a gyakorlatban mégis felmerülnek bizonyos kérdések a garantált bérminimum alkalmazása során. Év elején írtunk a minimálbérek és garantált bérminimum buktatóiról. Most itt egy fontos kúriai döntés.

Milyen ügyben döntött a Kúria?

A Kúria március 7-én tette közzé azt a határozatát, amiben a garantált bérminimum alkalmazásával kapcsolatosan döntött.

Kép: MTI

Kép: MTI

Az adott ügyben az volt a vitás kérdés, hogy a benzinkúton kútkezelői végzettséggel dolgozók az alacsonyabb összegű minimálbérre vagy a magasabb garantált bérminimumra jogosultak-e. A kettő között havonta 46 000 forint a különbség – hívja fel a figyelmet az Érthető Jog blogja.

Mi volt az alapprobléma?

A problémát az okozta, hogy mit minősíthetünk középfokú végzettségnek. A garantált bérminimum feltétele ugyanis, hogy

a legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló részére” jár alapbérként a megállapított garantált bérminimum.

Mi minősül középfokú végzettségnek?

A Kúriának abban a kérdésben kellett döntést hoznia, hogy a benzinkúton a töltőállomás-kezelői végzettség középfokú szakképzettségnek minősül-e, ami alapján jár a magasabb bér.

Az Országos Képzési Jegyzék (közismerten OKJ) az, ami meghatározza a képesítési szinteket. Ebben több szintet is megkülönböztetnek a középfokú képesítések esetén:

Szint Meghatározás
32 Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg.
33 Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.
34 Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg.
35 Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül.

A Kúria határozatában megállapította, hogy a középfokú és az alsó középfokú képesítés nem

Kinek jár a garantált bérminimum?
Azt már megszokhattuk, hogy a minimálbérek és a garantált bérminimum összege évről évre emelkedik. Így van ez 2019-ben is. Az azonban nem mindig egyértelmű, hogy kinek is jár a magasabb bérminimum? Az Érthető Jog blog legfrissebb bejegyzésében Kocsis Ildikó ügyvéd erre a kérdésre is választ ad.

azonos képzettséget takar. Alapvető különbség a két képzettség között, hogy az alsó középfokú szakképesítés iskolarendszeren kívüli képzéssel, a középfokú szakképesítés iskolarendszerű képzéssel szerezhető meg.

A töltőállomás-kezelő szakképesítés esetén az OKJ által megjelölt szint a 32-es, vagyis alsó középfokú szakképesítésnek minősül.

A végső döntés

A Kúria az adott ügyben kimondta, hogy a garantált bérminimumról szóló kormányrendelet

a garantált bérminimum fizetését »legalább középfokú végzettség«-hez köti. A jogszabályokból nem vezethető le, hogy az alsó középfokú végzettség ne minősülne legalább középfokú végzettségnek a garantált bérminimumra jogosultság szempontjából.”

Mindegy, hogy egy adott szakképesítés alsó középfokúnak vagy középfokúnak minősül-e, jár a garantált bérminimum, ha

  • a munkakör betöltése középiskolai végzettséghez, illetőleg középfokú szakképesítéshez kötött, és
  • a munkavállaló rendelkezik is ezzel a végzettséggel, képesítéssel.

A cikk szerzője: Dr. Kocsis Ildikó, ügyvéd.


Feliratkozom a(z) Jogi kisokos téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek

Segítünk kiszámolni

EKÁER kalkulátor

kalkulátor

Céges bankszámla

kalkulátor

Pályázatkereső

kalkulátor