Az emberi jóság mintapéldája az Airbnb?

"Alapvető emberi jóság nélkül az Airbnb nem működhetne", mondta Brian Chesky, az Airbnb társalapítója. A vandalizmustól vagy a lopástól viszont a láthatóság tartja vissza a bérlőket. A transzparencia a legerősebb jóságra nevelő eszköz. Ha a lakást kibérlő személyek negatív kommentet kapnak, mert kárt tettek az ingatlanban, kidobja őket a rendszer. Megéri tehát jól viselkedni.

Érdekes glosszát közölt a The New York tárcaírója, Roger Cohen. Már a címe túlzó: "Az Airbnb az új NATO", s a rövid, egy soros -na, nem olyan Soros- lead is az: "A nemzetállamot legyőzték. A nemzetállamot feleslegessé tették." Amikor 150 000 dollár tőkéért kuncsorogva az Airbnb alapötletét próbálta eladni a befektetőknek a cég három társalapítója 2008-ban, a pénzemberek hülyének nézték őket. "P2P lakásmegosztás? Ugyan már! Úgysem bíznák vadidegenekre a lakásukat az emberek." Nem hittek benne, hogy az emberek "eléggé kedvesek és őszinték lennének, hogy tiszteletben tartsák mások tulajdonát".

Politikai aréna vs. hétköznapi élet

A megosztás nyomába erednek a debreceni kutatók
A fenntarthatóság, a megosztás gazdasága és a közösségi értékek összefüggéseinek vizsgálatába fogtak a Debreceni Egyetem GTK Marketing és Kereskedelem Intézetének kutatói.
Ahogy Brian Chesky, az Airbnb társalapítója mondta: "Alapvető emberi jóság nélkül az Airbnb nem működne." De működik. Több mint 190 országban, ahol 300 millió vendégeskedést bonyolított le a cég. Cohen szerint az egyes országokban nem rajzolódtak ki olyan minták -vagyis visszatérő szokások-, amelyek anomáliáknak lehetne nevezhetők.

Ellenvetés: persze itt részrehajló és szűkíti látószögét Cohen. Nyilván voltak, vannak, lesznek horrortörténetek, de ahhoz, hogy mintázat alakuljon ki, nagyobb számú malőr (értsd: rossz viselkedés) szükséges.

A tárcaíró arra használja a mintázat hiányát, mint fegyvertényt, hogy hangsúlyozza: a megosztás-alapú gazdaság szintjén nincsenek ellenséges nemzetek. (Kíváncsi lennék, az izraeliek és a palesztinok közötti lakásmegosztás hogy megy. Cohen erről hallgat.)

Kép: Pixabay

Szerinte hibás dolog a politikai hírek zónájából megítélni a világ mai állását. A politikában úgyis mindig a leghangosabb és legdemagógabb hangok kapják a legnagyobb figyelmet. Ami napjainkban a nacionalizmus, az illiberális állam ideológiája és az idegengyűlölet malmára hajtja a vizet. Ezek az irányzatok az emberi természet sötét oldalát mutatják.

Az internetet azonban a vagyontárgyak és tartalmak megosztása, az egymás felé fordulás élteti. Itt Cohen már maga iktat közbe egy ellenvetést, nehogy bután optimistának nézzék: utal a Facebook botrányára, hogy inkább kergette a profitot és adagolt olyan tartalmakat az algoritmusaival, amilyen jellegűeket korábban is nézett a felhasználó (akkor is, ha álhíreket, fake news-t promotált ezzel a Facebook), ahelyett, hogy a tudatát tágító, új revelációkat nyújtó oldalakat pusholt volna.

Uber, Airbnb: csak futnak a jogászok a fejlődés után
A közösségi gazdaság fordulóponthoz érkezett: a cégek tevékenységének belátható időn belüli átlátható szabályozása sem Európában, sem Magyarországon nem halogatható tovább. Bár a hatályos uniós és hazai törvények erre az üzleti modellre is vonatkoznak, az újszerűség miatt adójogi, versenyjogi, fogyasztóvédelmi, munkajogi és egyéb kérdések merülnek fel. Ezeket nem csupán az állami hatóságok vagy a hagyományos piaci szereplők érdekei miatt, hanem a megosztáson alapuló gazdaság cégeinek biztonságos működése, sőt, fejlődése okán is rendezni kell. Máskülönben megismétlődik az Uber nemzetközi és hazai története.
Cohen idén járt Magyarországon is. Felemlegeti, hogy Orbán Viktor hogyan próbálja propagálni az illiberális demokrácia modelljét "nacionalizmusra alapozva. És prosperál. Mégis szinte minden magyar, akivel találkoztam, kiadja a lakását vagy a szobáit idegeneknek az Airbnb-n és más platformokon keresztül", jegyzi meg Cohen. "Egy asszony, akivel megismerkedtem, éppen egy kazahnak adta ki a lakását."

Másfajta megosztás

A megosztás-alapú gazdaság kinyitja a világot és arra vezeti rá az egyént, hogy bizalmat tápláljon mások iránt. Például hogy beüljünk nap mint nap egy vadidegen kocsijába. (Pedig az illető a volánnál foghatna ránk fegyvert, elrabolhatna, vagy éppen este kirakhatna az országút mentén, mert nincs kedve továbbutazni velünk. De akkor őt is kiraknák az autómegosztó platformról.)

Az Airbnb modell afelé "nyomja az embereket, hogy megértőbbek legyenek egymással", véli Chesky. Az internet a hatékonyságot és az összetartozást, a közös pontokat díjazza. Nem a széthúzást. (Jó, ez sem teljesen igaz, a fröcsögés, a gyűlöletkeltés éppúgy megtalálható a világhálón.)

A megosztás-alapú gazdaság eme platformjai "fontos részei a geopolitikának", véli Arun Sundararajan", aki könyvet írt a témáról The Sharing Economy címmel. Szerinte a Facebookra megyünk, hogy kialakítsuk identitásunkat." A közösségi médián pedig "egyre több ember érti meg mások kultúráját és alakul ki benne az az érzés alakul ki bennük, hogy megbízhatok valakiben, akit nem ismerek." Ez a megosztás világa. Ami nem azt jelenti, hogy a megosztónak (angolul: divisive), polarizálónak kell lenni. Épp ellenkezőleg.

A transzparencia kötelez

Cohen persze kihagyja írásából a jó viselkedés, az emberi jóság egyik gyökerét: az önérdeket. Mi is díjazzuk az erőforrások hatékony használatát. És a bevételszerzést. Hogy pénzt csinálhatunk autónk üres üléséből vagy egyes napokon a lakásunkból, amikor nem vagyunk ott. És ha ezt hosszú távon akarjuk csinálni, hosszú távon számítunk ebből bevételre, akkor muszáj tisztességesen viselkedni a vendégünkkel, vagy ha mi vagyunk a vendégek, a sofőrrel és a lakást bérbe adóval.

Uber, Airbnb: ki minősül munkavállalónak?
Az egyre gyorsabban terjedő “gig economy” cégeivel kapcsolatban egyre gyakrabban merül fel felhasználóik jogi státusa, vajon ügyfélnek, vagy munkavállalónak tekinthetünk-e például egy Uber-sorfőrt? Párkányi Rita, a KCG Partners Ügyvédi Társulás ügyvédjének segítségével jártunk utána a kérdésnek.
Mert mindenki követhető, a velünk átélt tapasztalat kommentben olvasható. A kommentek, vélemények, utólagos beszámolók erősen nyomnak a latban, amikor egy felhasználó lakást keres kibérlésre a vakációjára. Ha többen azt írták, hogy az illető nem kedves vagy a lakásában ez meg az nem jó, akkor a potenciális kuncsaft meggondolja, hogy odamenjen-e. Ugyanez áll a bérlőre, vagy a kocsiba beszálló utasra. Ha ő tesz rossz fát a tűzre, az sem marad titokban.

Panasszal lehet élni a megosztás szervező platform felé is. A renitenst kizárják a rendszerből. Márpedig ha a rendszer haszonélvezői (a vagyontárgyainkból jövedelmet szerzők) akarunk maradni, akkor el akarjuk kerülni a kizárást. A transzparencia tehát kihozza belőlünk a civilizált énünket. Mert vannak következmények.

Élettér & bizalom

Bár tárgyilagosság tekintetében hibádzik Cohen írása, polemikus szösszenetként azért egy nagyon érvényes és igaz dolgot üzen. Mégpedig azt, hogy ha több ember engedné be a másikat a saját életterébe (lakásába, nyaralójába, kocsijába), akkor ebből kisarjadhatna a tömeges megértés, s nem lenne ekkora idegengyűlölet a világban, amit a soviniszta, illiberális kormányok táplálnak, s kovácsolnak belőle politikai tőkét. Obama egykori nemzetbiztonsági tanácsadója, Ben Rhodes idézte fel, mit mondott neki Anthony Bourdain sztárchef és tévésztár: "Ha az emberek leülnének és együtt ennének, megértenének valamit egymásról, és akkor talán rájönnének, mit kellene tenni."

(The New York Times)

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Véleményvezér

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos

Kísértetszállodát talált Hadházy Ákos 

Különös pénzosztások az idegenforgalmi beruházások körül.
A korrupció rontja a boldogságindexet

A korrupció rontja a boldogságindexet 

Ötvenhatodik helyen a magyarok.
Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért

Hadházy Ákos újabb fél méter magas kilátót talált 217 millió forintért 

Lombkoronasétány helyett ezúttal nádkoronasétány épült.
Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval

Száguldhatna a forint, ha Orbán Viktor kiegyezne az unióval 

A jogállamiság helyreállítása sok pénzt hozna.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo