Bekövetkezhetnek olyan élethelyzetek, amelyekre az általános rendelkezéseket nem lehet alkalmazni, hanem szükséges az egyedi körülmények figyelembe vétele is. Az Adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) alapelvei között rögzíti, hogy az adóhatóság köteles méltányosan eljárni, és ha a törvényekben meghatározott feltételek fennállnak, az adótartozást mérsékli, illetve fizetési könnyítést engedélyez - derül ki a BDO Magyarország cikkéből, amelyet együttműködő partnerünk, az Adó Online közölt.
Ilyenformán, ha az adós igazolja, hogy a fizetési kedvezmény gyakorlására okot adó körülmények esetében fennállnak, akkor az adóhatóság mindezt méltányolja, és részére fizetési kedvezményt engedélyez. Fizetési kedvezmény engedélyezhető az adózó által bevallott, de határidőre meg nem fizetett, valamint az adóhatóság által jogerős határozatban megállapított, de határidőre szintén nem rendezett tartozásra. Így a méltányosság gyakorlása független attól, hogy a hátralék adóbevalláson vagy adómegállapító határozaton alapul, illetve független attól is, hogy adott esetben miért került sor adómegállapításra, milyen jogszabályt sértett meg az adózó, stb.
Jelentőséggel csupán az bír, hogy a fizetési kedvezmény gyakorlásának feltételei fennállnak-e vagy sem. Nagyon fontos ugyanakkor, hogy csak ténylegesen fennálló tartozás vonatkozásában kerülhet sor fizetési kedvezmény engedélyezésére. Így, ha a tartozást rendeződött, visszamenőleg már nem kérhető méltányosság gyakorlása (pl. mérséklés).
Milyen fizetési kedvezmény lehetőségek állnak rendelkezésre? Fizetési halasztás, amikor az esedékes adót egy meghatározott későbbi időpontban kell megfizetni. Részletfizetés, amikor az esedékes adót későbbi időpontokban és részletekben kell megfizetni. Adómérséklés vagy elengedés, amikor az esedékes adónak csak egy részét kell megfizetni, vagy az előzőek kombinációja, pl. a tartozás egy részének az elengedése a másik részének részletekben történő megfizetése.
Hogyan indulhat az eljárás?
A közigazgatásban és így az adóeljárásban is hatósági eljárás kétféle módon kezdődhet: hivatalból vagy kérelemre. A fizetési kedvezményi eljárás csak kérelemre indulhat, hiszen az adós van azoknak a méltányolható személyi, gazdasági körülmények birtokában, melyek megalapozhatják a méltányosság gyakorlását és a fizetési kedvezmény engedélyezését. Szintén csak az adós előtt ismert, hogy milyen fizetési kedvezményt kezdeményez, adott esetben milyen ütemezésben tudja megfizetni a tartozását.
Ugyanakkor az Art. számos olyan adózói kört felsorol a 175.§ (9) bekezdésében, akik kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a kérelmet. Ilyen például a munkáltatónak vagy kifizetőnek minősülő adózó; a nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, vagy a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálását kérő minősített adózó.
Mennyi az eljárás költsége?
Amennyiben magánszemély vagy egyéni vállalkozó adós a kérelem előterjesztője, akkor a fizetési kedvezményi eljárás illetékmentes. Gazdálkodó szervezet által kezdeményezett eljárás esetén a fizetendő illeték összege 10 000 forint.
Milyen tartozások esetén kerülhet sor az adótartozás mérséklésére vagy elengedésére?
Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozó magánszemélyt is) esetében a szankciók (bírság és pótlék) mellett a tőketartozás mérséklésére vagy elengedésére is sor kerülhet. Ezzel szemben a jogi személyek és egyéb szervezetek esetében kizárólag a szankciós jellegű tartozásokat, tehát a bírságot és a pótlékot mérsékelheti vagy engedheti el az adóhatóság.
Milyen körülmények esetén kerülhet sor a magánszemély tartozásának mérséklésére vagy elengedésére?
Magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozó magánszemélyt is) adós esetében azt kell mérlegelnie az adóhatóságnak, hogy a tartozás megfizetése (egyösszegű vagy részletekben történő) súlyosan veszélyezteti-e az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését. A súlyos veszélyeztetettség vizsgálata során az adóhatóság az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni-pénzügyi, jövedelmi, szociális helyzetét veszi figyelembe. Így többek között a lakás fenntartásának költségeit (rezsiköltségek), a napi megélhetési költségeket (élelmezés), a lakást terhelő esetleges hitel törlesztő részletét és más egyéni körülményeket (pl. kollégiumban lakó gyermek tanulmányi költségei, ápolásra szoruló tartósan beteg hozzátartozó ellátásával ápolásával kapcsolatos kiadások, stb.) vizsgálja meg, illetőleg felméri, hogy a meglévő vagyontárgyak az átlagos életvitelhez nélkülözhetetlen vagy azt meghaladó körbe tartoznak-e. Súlyos veszélyeztetettség merül fel például, ha a tartozás megfizetése a lakhatás elvesztésével, a lakás fenntartásának vagy ápolásra szoruló családtag ápolásának megszűnésével járna.
Jogi személy és egyéb szervezet (szintén ideértve az egyéni vállalkozó magánszemélyt) esetében, ahogyan már utaltunk rá kizárólag csak a bírság és a késedelmi pótlék tartozás mérsékelhető vagy engedhető el kivételes méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén, különösen akkor, ha a tartozások megfizetése (egyösszegű vagy részletekben történő) az adós gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Hangsúlyozandó, hogy a törvényi rendelkezés értelmében, csak akkor kerülhet sor a bírság és a késedelmi pótlék tartozás elengedésére vagy mérséklésre, ha ettől a racionális gazdálkodás követelményei még helyreállíthatóak, és megfelelő üzleti prognózisokkal mindez alátámasztható.
Így ha a gazdálkodási tevékenység már ellehetetlenült, a tartozás elengedésétől vagy mérséklésétől nem várható az ésszerű gazdálkodás helyreállítása, a méltányosság nem gyakorolható. Következésképpen annak megállapítása, hogy a méltányosság gyakorlása következtében a szervezet tevékenységének ellehetetlenülése elkerülhető-e és a racionális gazdálkodás körülményei még visszaállíthatóak-e komoly gazdálkodási ismereteket és összetett elemzést igényel az adóhivatal részéről.
Ennek során múltbéli üzleti iratokat, jövőbeni terveket, az ésszerű gazdálkodás helyreállítását biztosító egyéb rendelkezéseket is megvizsgálhat az adóhatóság mielőtt döntést hozna a méltányosság gyakorlásának kérdésében. Így elengedhetetlen a megfelelő adatszolgáltatás biztosítása és sor kerülhet hiánypótlásra is (pl. középtávú üzleti, reorganizációs terv, amellyel igazolható az ésszerű gazdálkodás helyreállíthatósága). A bírság vagy a késedelmi pótlék tartozás elengedésének vagy mérséklésének feltételéül szabhatja az adóhatóság az esetlegesen fennálló tőketartozás egészének vagy egy részének megfizetését.
Mely szabályokat kell alkalmazni az egyéni vállalkozókra?
Az előzőekből következik, hogy az egyéni vállalkozók speciális helyzetben vannak. Mint magánszemélyek is előterjeszthetnek mérséklési vagy elengedés iránti kérelmet, de gazdálkodóként is megtehetik mindezt. A kérelem a benne foglalt indokokra tekintettel bírálható el. Amennyiben az egyéni vállalkozó magánszemély a megélhetés súlyos veszélyetetettségére tekintettel kéri a méltányosság gyakorlását, akkor a magánszemélyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni rá, és ebben az esetben a szankciók mellett sor kerülhet a tőketartozás elengedésére vagy mérséklésére is. Abban az esetben pedig, ha a méltányossági kérelem indoka a gazdálkodási tevékenység ellehetetlenülés, akkor a gazdálkodókra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak rá, így csupán a bírság és késedelmi pótlék mérséklése vagy elengedése kérelmezhető.
