A kiégés mintapéldája: Elon Musknál lemerült az aksi

2018. augusztus 22. szerda - 16:08 / kfarkas
  •    

Az elmúlt években kevés olyan látványos mintapéldáját láthatjuk a kiégésnek, mint Elon Musk esetében. A Tesla-vezér nagy bajban van, a befektetők lecserélnék, a cég részvényei szabadesésben vannak.

Olyan megható volt, ahogy Elon Musk a múlt heti, a New York Times-nak adott interjújában, olykor könnyekben kitörve mesélt arról mekkora árat kell fizetnie a Tesla szakmai sikereiért. Mesélt álmatlanságáról, a 120 órás munkahetekről, és a két marékkal szedett altatókról, nyugtatókról. Nos, a befektetők nem értékelték a kitárulkozást. Alig jelent meg 17-én az interjú, kilenc százalékot esett a pénteki zárásig a Tesla részvénye és e hét elején folytatta a szabadesést. Hétfőn a részvény még a 300 dolláros ár alá is benézett, miközben nem egészen két hete még 400 dolláron járt az árfolyam.

6 váratlan stresszfaktor a vállalkozói létben
Az élet sokak számára stresszes, de a vállalkozók a stressz nem hagyományos formáival találkoznak. Cégvezetőként felkészültnek kell lennünk, még a legváratlanabb helyzetekre is.

Nem csoda. Elon Musk megszólalása után – ami inkább tűnt egy terápiás ülésnek, mint interjúnak, a Tesla vezetése, befektetői egy emberként hördültek fel, míg az autóipar más vezetői némileg kaján módon nyilatkoztak. „Nincs az a befektető, akinek egy csepp esze van és ezután pénzt fektet a Tesla-ba” – mondta a CNN-nek Bob Lutz a General Motors volt alelnöke. „Elon Musk elfáradt és nyilvánvalóan komoly érzelmi problémákkal küzd” – mondta.

Elon Musk valóban nem úgy nyilatkozik, ahogy azt egy cégvezetőtől elvárhatnánk, de nem csak ebben különbözik egy “átlagos” főnöktől, éppen ez tette lehetővé, hogy olyat vigyen véghez, amit mindenki lehetetlennek tartott. Sikerre vitte a 2003-ban alapított Teslát, egy vadonatúj atuómárkát egy telített piacon, olyan elektromos autót kreált, amely népszerűségében messze megelőz minden más modellt, és hatalmas eredményei nyomán már nem tűnik olyan elképzelhetetlennek a teljes elektromos átállás a személygépjármű-szegmensben. A tesla példája nyomán kezdett minden más autógyártó komolyan foglalkozni az elektromos modellekkel. Ugyanakkor van igazság Bob Lutz szavaiban: Elon Musk az utóbbi hónapokban szemmel láthatóan elfáradt, egyre gyakrabban reagál támadólag, az alváshiány, túlterheltség amiről az interjúban beszél, arra utal, hogy kiégett, azaz burnout-szindrómában szenved.

Két végén égett a gyertya - (Flickr/Web Summit)

Két végén égett a gyertya – (Flickr/Web Summit)

Kiégve

A kiégés szakszóval leírt pszichés állapot lassan üzleti fogalommá válik. A fogalmát megalkotó Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus meghatározása szerint a burnout-szindróma a tartós érzelmi megterhelés (stressz) nyomán fellépő fizikai, emocionális, mentális kimerülés, amely a reménytelenség és inkompetencia érzésével, a célok elvesztésével jár, s amelyet a saját személlyel, munkával, illetve másokkal szembeni negatív beállítódás jellemez.

A kiégés szakaszai és negatív hatásai
1. Idealizmus szakasza: lendületesség és maximalizmus a jellemző. Kezdeményező, proaktív, elszánt.
2. Realizmus szakasza: jellemző az együttműködés, a feladat- és felelősség maximális elfogadása és a lojalitás.
3. Stagnálás szakasza: a dolgozó ügyel arra, hogy a feladatokat időben és legalább a minimumszinten elvégezze, azonban visszatartja a teljesítményét.
4. Frusztráció szakasza: fél a hibázástól, kétségbe vonja saját hozzáértését. Kételkedik abban, hogy meg tud felelni a vezetők elvárásainak, és mindenhez negatív a hozzáállása.
5. Apátia szakasza: rideg, ellenséges, támadó viselkedés a jellemző. Nem hisz a kialakult helyzet megváltoztathatóságában.

A kiégés egyértelmű hátrányt okoz a kiégett dolgozót alkalmazó cégnek is. A kiégett dolgozó a körülötte lévőkre is negatív hatással van. Fokozott veszélyt jelent, ha a csapatában domináns szerepet tölt be, ha kis létszámú csapatban dolgozik, vagy ha a vállalat szempontjából kritikus fontosságú munkakört tölt be. A kiégés elleni leghatékonyabb védekezés az önismeret növelése. Ennek segítségével csökkenthetők a rizikófaktorok, tudatosan alakítható az énkép és a magunkkal szembeni elvárások. Emellett ez segít felismerni a túlterheltség jeleit is.

A szakemberek szerint a leküzdés egyik fontos eszköze a sport, amely – mivel fiziológiailag a stresszre adott normális válasznak, a menekülésnek felel meg – alkalmas a levezetésre. Antidepresszánsok helyett mindenképpen a lélek ápolását javasolják. Az ezzel foglalkozó szakpszichológusok egy-egy szálat keresnek a mindennapokban, amelynek megváltoztatásával már jelentősen javulhat a helyzet anélkül, hogy a teljes egzisztenciális és szociális környezetet meg kellene változtatni. (Persze nem mindig a burnout áll a teljesítmény csökkenése hátterében. Van, amikor csak lustaságról van szó.)

Verseny kifulladásig

A kiégés legfontosabb kiváltó okai között szerepel az állandó teljesítménykényszer. A szakemberek szerint a „multitasking” működés hosszú távon nem fenntartható, mert túlságosan nagy stresszt jelent az agynak. Tüneteit először segélyszervezetek önkénteseinél figyelték meg, és azóta is áll, hogy „veszélyeztetettnek” minősülnek az erős érzelmi megterheléssel járó munkakörben – például a nevelésben, ügyfélkapcsolati területen vagy éppen vezetőként – dolgozók. Növeli a rizikófaktort az extrém felelősséggel vagy folyamatosan változó munkakörnyezettel járó foglalkozás is.

Egy cég éppúgy kiéghet, mint az ember
Nemcsak az embereknek van vitalitása, hanem a cégeknek is, hiszen emberek csoportjából áll. Az emberi kiégésből következik a szervezeti kiégés. A színészből vezetői coach-á avanzsált Borbély László szerint nemzetközi szinten a kiégés a legnagyobb probléma a cégek életében és ez képezi a szervezetfejlesztés legnagyobb akadályát.

Az előfordulás gyakoribbá válásának oka lehet, hogy világunkban minden lehetségesnek tűnik, ám ennek megfelelően az elvárások is folyamatosan növekednek. Emellett azonban az állandó bizonytalanság, a sikertelenségtől, a munka elvesztésétől való félelem, a reálisan nem elérhető célok kitűzése mind növeli a stresszfaktort. A szabadság növekedésével ugyanis az ember mindenért maga kell, hogy vállalja a felelősséget. A sikerért, de a bukásért is. Alain Ehrenberg francia szociológus szerint így a szabadság bizonyos esetekben növeli a stresszt, mert nem minden ember képes a sok választási lehetőség között boldognak lenni. Emiatt nő a depresszív megbetegedések száma.

A mások elvárásainak való megfelelés nyomása, a teljesítménykényszer, a konkurenciától való félelem és végül, de nem utolsósorban az elismerés hiánya mind közrejátszik a kiégésszindróma egyre gyakoribb megjelenésében. Ahogy a korlátozás érzete is, amely ugyanolyan feszítő hatású, mint a túlterheltség. A merev követelmények, a korlátozott karrierlehetőségek, az egyedi kezdeményezések elfojtása éppoly káros lehet.

 

Bemutatjuk a Piac & Profit Online Akadémia kurzusvezetőit!
Új szolgáltatással jelentkezik a Piac & Profit a hazai kkv-döntéshozók üzleti tudásának gyarapítása érdekében. Piac & Profit Online Akadémiát indítottunk a Piac & Profit Konferenciák legsikeresebb, legjobb előadói kurzusvezetői közreműködésével. Az online képzések egyre népszerűbbek, sokak számára elérhetőbbek. A konferenciákon felhalmozott tudásokat ajánljuk a kkv-döntéshozóknak és az adott szakma jövőjét előre megismerni akaróknak.

Feliratkozom a(z) Cégvezetés & irányítás téma cikkértesítőjére. A megjelenő új cikkekről tájékoztatást kérek