„A görög, román, bolgár magyar vagy lengyel gazdaságban az informális szektor aránya a GDP húsz százalékát is elérheti, s a készpénzes tranzakciók darabszáma az összes fizetés 60-90 százalékát teszi ki – szemben mondjuk Svédországgal, ahol ez az arány 15 százalék” – hívta fel a figyelmet Daniel Döderlein, az Auka alapítója és vezetője.
Éppen ez a magas arányszám könnyíti meg a mobilfizetési rendszerek elterjesztését, hiszen ezek a készpénzzel szemben szinte csak előnyökkel rendelkeznek. A készpénzes fizetési mód talán egyetlen előnye anonimitása és eredetének kinyomozhatatlansága, ám meglehetősen drága, átlagosan a tranzakció értékének 2,3 százalékába kerül.
Ezzel szemben a mobilfizetések szinte minden más szempontból felette állnak a kp-tranzakcióknak.
Hatékonyabbak – hiszen nem kell ATM-ekhez zarándokolni, ha pénzre van szükségünk, amivel időt lehet megtakarítani. Az ATM úgyszólván a zsebünkben van.
A fizetés maga is gyorsabb – nem kell arra várni, hogy visszaadjanak, hiszen pontosan annyit fizetünk, amennyibe a termékek kerülnek: És aprót sem kell magunkkal hurcolni többé.
A skandináv mobilfizetési rendszerek ma már 65 százalékos lefedettséget érnek el – azokban az országokban, amelyekben korábban a kártya dominált. Döderelein még ennél is nagyobb sikerre számít a készpénzes gazdaságokban – amire remek példák vannak a világon. Kínában például az AliPay/WeChat, Kenyában az MPESA, Indiában a PayTM/Tez ért el átütő sikert, mégpedig éppen azért, mert mind a fogyasztók, mind pedig a kereskedők oldalán számos kritikus ponton nyújt megoldást az informális gazdasági szektorokban.
A lényeg éppen ez – megoldást kell találni azokra a kérdésekre, amelyek a legjobban foglalkoztatják a tranzakciók szereplőit. „Az Auka pontosan ezért lépett be a magyar piacra egy olyan pillanatban, amikor áttörés várható ezen a területen” – mondta Döderlein.