Kevesebbet bírunk, mint egy aranyhal

2016. szeptember 03. szombat - 12:01 / piacesprofit.hu
  •    

A 2001-ben mért 15 másodpercről mára 8,25-re csökkent az erőlködés nélküli koncentrálóképesség átlaga, mert megállás nélkül új tartalmak felé fordulunk és figyelmünk hamar ellankad. A fiatalok inkább megválnának az ízlelés képességétől, minthogy megfosszák őket a telójuktól.

Sokan ismerjük a kísértést, hogy szeretnénk egyet szörfölni a neten, de határidős munkáink nem engedik. Aztán megnyitjuk az első oldalt, csak azt az egyet… Na, csak még egy lapot… csak még egy egyet… meg még egyet. Hogy miért nem tudunk ellenállni? Mert amikor ráklikkelünk vagy az érintőképernyőn rátapintunk egy új tartalomra, és az megjelenik, agyunk “örömközpontjában” hormonok szabadulnak fel .

Vannak emberek – korosztálytól függetlenül –, akik valósággal lógnak a telefonjukon. Állandóan üzengetnek, szörfölnek, klipeket néznek. Szinte kizárják a látókörükből az őket körülvevő (fizikai) világot. Egy új felmérés szerint egy átlag amerikai körülbelül 150-szer csekkolja az okostelefonját naponta. Ez mntegy 6,5 percet jelent összesen a napjából. Más vizsgálatok szerint előfordul, hogy egyesek naponta 300-szor is megnéznek online tartalmakat a telefonjukon.

Ez már annyira fontos, hogy a felmérés szerint a 15–30 év közöttiek 53 százaléka inkább feladnák az ízlelés képességét, mint hogy megfosszák őket az okostelefonjuktól.

A világ a tenyeremben (fotók: flickr)

A világ a tenyeremben
Fotó: Flickr

Napi 8 óra 48 perc

A 6,5 perc nem tűnik olyan súlyosnak – de valószínűleg nem is teljesen valós. James A. Roberts középiskolások körében végzett kutatást Amerikában, és arra az eredményre jutott, hogy a diákok naponta átlagosan 8 órát és 48 percet töltenek a telefonjuk használatával!

  • Az emberek 79 százaléka a felkelést követő 15 percen belül megnézi a telefonjára érkezett tartalmakat.
  • 68 százalék együtt alszik a telefonjával (vagyis az ágya közvetlen közelében tartja),
  • 67 százalék akkor is lecsekkolja, hogy jött-e új üzenete, ha a mobil nem szól vagy vibrál.
  • 46 százalék mondta azt, hogy nem tudna létezni az okostelefonja nélkül.

Az emberek 80-90 százaléka vezetés közben is használja a telefonját. Pszichológusok úgy tartják, hogy sokan a szó szoros értelmében függővé váltak az okostelefonjuktól. De nem mindenki. A pszichológiai vizsgálatokból kirajzolódni látszik az a nézet, hogy bizonyos személyiségtípusok hajlamosabbak az okostelefon-függőségre.

Roberts „Too Much of a Good Thing” (Jóból is megárt a sok) címmel írt könyvet a témáról: az okostelefon-áldozatok viselkedésében a függőség klasszikus fázisait fedezte fel (kiemelkedés, eufória, tűrés, elvonási tünetek, konfliktus és visszaesés). 346 amerikai diákot vizsgált, hogy rájöjjön, milyen jellemvonások tehetik hajlamossá az embert a mobileszközétől való függésre. Az eredmények szerint a következő három lelki tulajdonság növeli a mobiltelefonfüggőség esélyét:

  • labilis érzelmi élet: vagyis ha az illető rapszodikus hangulatember. Öntudatlanul is abban bíznak, hogy valami olyasmit találnak a hírfolyamokban, amitől javul a hangulatuk.
  • extravertáltság: vagyis, ha valaki szeret nyüzsögni, kommunikálni és belemerülni az élet sűrűjébe, a bulizásba, nagyobb eséllyel válik telefonfüggővé, mint befelé fordulóbb társai, mert a külső impressziók éltetik őt.
  • impulzivitás és figyelemzavar: mint kiderült, az alacsony odafigyelési időtáv (vagyis hogy az egyén általában nem képes hosszan egy dologra koncentrálni) és a nagyfokú impulzivitás is kapcsolatban állnak az okostelefon-függőséggel. Ha az ember nem tud koncentrálni arra, ami előtte van, nagyobb az esélye, hogy hirtelen felindulásból a telefonjához nyúl, és ott keres valami újabb érdekességet.

Az is megfigyelhető, hogy az emberek egyedüllétre és szórakozásra egyaránt vágynak, amikor teljes figyelmükkel a telefonjukba temetkeznek. A legfontosabb érzelmi motiváció, amit tudatosan is keresnek a felhasználók, az az „összekötöttség” érzése.

Ugyancsak hajlamosabbak a telefonfüggőségre a materialista személyek, akiknek fontos a szerzés, a vásárlás, a dolgok birtoklása. Ez első ránézésre talán ellentmondásnak tűnhet, de ha figyelembe vesszük, hogy a mai gyerekeknél már státuszszimbólum, hogy milyen telefonjuk van, s annak milyen tartója, tokja, akkor ez is érthető.

Szegény gyerek majd azért jár pszichoanalízisre, mert féltékeny a papa mobiljára.

Fotó: Flickr

8,25 másodpercig figyelünk

Az odafigyelési készséget már eleve évek óta folyamatosan ássa alá az internetes klikkelgetés, az okostelefon csak újabb fejezetet jelent ebben a folyamatban.

A Microsoft 2015-ben végzett felmérése szerint az átlagos koncentrációs időtartam 8,25 másodperc(!), ami rövidebb, mint az aranyhal 9 másodperces odafigyelés készsége. 15 éve, azaz az ezredforduló után nem sokkal a zavartalan összpontosítás képességének átlaga még 12 másodperc volt az embereknél.

Forrás: salon.com