Innovációs cunamit hoz a blokklánc

2018. március 06. kedd - 13:30 / Nagy Mariann
  •    

A blokklánc technológia egy felhasználók közötti, megosztott, visszamenőleg megmásíthatatlan digitális főkönyv. A fogalom a köztudatban erősen kötődik a kriptovalutákhoz, ám fontos megérteni, hogy a kettő nem ugyanaz: a kriptovaluta a blokklánc első gyakorlati alkalmazása, de a technológia lehetséges felhasználási területeinek csak a képzelet szab határt. Hogy van-e határ, azt az Oracle részéről Molnár Balázs a felhők és Ribarics Pál a pénzintézeti megoldások szakértője mondja el.

A blokklánc egy adatbázis, amely minden felhasználó számára egységesen elérhetővé teszi a megtörtént tranzakciók listáját. Ez az innovációs cunami olyan új üzleti modellekre épülő digitális gazdaságot alapozhat meg, amely lehetővé teszi a szereplők közvetlen és biztonságos együttműködését, akár ellenérdekelt felek esetén is.

Molnár Balázs

Molnár Balázs

Milyen igény hívta elő, hogyan nőtte ki magát?

A blokklánc története már közel 10 esztendőre nyúlik vissza, amely a Bitcoin megjelenésével indult. Az elmúlt években exponenciális fejlődést tapasztalhattunk a technológiában és kutatások szerint tavaly már közel egymilliárd dollárra nőt a blokklánc alapú megoldások piaca.

A blokklánc technológia a kulcsa annak, hogy az adatok mellett az értéket képviselő eszközök is közvetlenül megjelenhessenek a digitális gazdaságban. Az internet fejlődése során a szöveges (e-mail), képi, zenei és video tartalmak mellett mára a blokkláncon nyilvántartott eszközök vagy tulajdonjogok is digitálisan elküldhető natív tartalomtípussá váltak.

Hogyan terjed(t) el az élet minden területén, jelenleg hol használják?

A blokklánc technológia ismertsége és elterjedtsége tavaly lépte át a kritikus értéket, nagyrészt az erre épülő kriptodevizák robbanásával egy időben. Ma már több száz cég és intézmény több ezer szakértője foglalkozik ezen a területen. Jelenleg a kutatás és az alapok lefektetése zajlik.

Kérésre a felhő házhoz megy
A technológia ma már ott tart, hogy az üzletileg kritikus adatok is biztonsággal bevihetők a felhőbe, de ha valaki még mindig aggódik, arra is lehetőség van, hogy „házhoz vigyék” a felhőt.

A projektek nagyrészt kutatási célból indultak, illetve pilot fázisban járnak, a fejlődés azonban rendkívül dinamikus. Hatalmas érdeklődés mellett több iparági konzorcium is létrejött, hogy elősegítsék a blokklánc alapú technológiák fejlesztését és terjedését (pl. Enterprise Ethereum Alliance, Hyperledger Project). Jelenleg a pénzügyi és biztosítási szektor a legfőbb felhasználó, de gyorsan gyarapodnak a fejlesztések szinte minden iparágban.

Mi az a fő jellemző, amiért azt gondolja, hogy van jövője?

A blokklánc technológiában rejlő lehetőségek fontosságát több nagyágyú – köztük Marc Andreessen, a Web egyik úttörője is – az

Ribarics Pál

Ribarics Pál

Internethez hasonlítja. A blokklánc technológiában rejlő lehetőségek megértéséhez azonban számos szakterület megismerésén keresztül vezet az út (elosztott rendszerek, kriptográfia, adatbázisok, üzleti modellek, jog és szabályozás, stb…), ezért rendkívül nehéz az egyes projektekről előre jelezni, hogy azok mennyire életképesek.

Itt is jellemző, hogy az ember hajlamos rövid távon túlbecsülni a fejlődés iramát, hosszú távon pedig alulbecsülni azt. A befektetők már szavaztak a pénzükkel, így hosszú távon minden bizonnyal Marc Andreessennek lesz igaza. Érdemes tehát törekedni arra, hogy mielőbb felkészüljünk ezekre a változásokra.

Bőven van mit tanulni a témában, ma már olyan neves intézményekben oktatják a blokklánc technológiát, mint a Princeton, az MIT vagy nem utolsósorban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.