"Hálózatunk működése nyomán nem ismerjük az egyes tételeket, árucikkeket, amelyeket a vásárló a kosarába tesz – legyen szó fizikai vagy digitális vásárlásról” – írta a Bitportnak is eljuttatott sajtóközleményben a magyar Mastercard. „Ez biztosítja, hogy megfeleljünk a vásárlók és a kereskedők személyes adatkezeléssel kapcsolatos elvárásainak világszerte. A tranzakció feldolgozásakor a kereskedő nevét és a vásárlás teljes összegét látjuk, de az egyes tételeket nem (…) A Mastercardnál a magánélet és az adatok védelme alapja és része minden tevékenységnek.”
A kártyacég ezt arra a sajtóhírre válaszul tette közzé, miszerint a közelmúltban bizalmas adatokat adtak át a Google-nek a kártyatulajdonosok vásárlási szokásairól. Erről a Bloomberg számolt be először, az amerikai lap szerint a Google hivatalosan azért vette meg a felhasználók adatait, hogy rájöjjön, hogy a célzott online reklámok megjelenítését követi-e tényleges vásárlás.
Anonimizált adatok
A Google szóvivője a hírhez annyit fűzött hozzá, hogy garantálták, hogy senki ne férhessen hozzá a felhasználók személyes azonosítására alkalmas információhoz, legfőképpen pedig a kártyaadatokhoz. A Mastercard ehhez hozzátette, hogy a tranzakciós trendeket azzal a céllal osztja meg a kereskedőkkel és azok ügynökségeivel, hogy növelhessék a reklámkampányok hatékonyságát. De az adatok nem alkalmasak a fogyasztók nyomon követésére, reklámokkal való célzására vagy akár a reklámok hatásainak személyekhez köthető visszamérésére (azért sem, mivel, legalábbis a magyar Mastercard szerint azt nem követik nyomon, milyen termékeket vettünk).
A Google, amely egyébként Store Sales Measurement néven futtatja a fenti szolgáltatást, állítólag az amerikai bank- és hitelkártya-tulajdonosok 70 százalékához ígér elérést, ez pedig azt jelenti, hogy a Mastercard mellett más kibocsátókkal is hasonló együttműködést folytat – vagy éppen az összes kibocsátóval, és az ügyfelek 70 százaléka kattintgat úgy a hirdetésekre, hogy közben felhasználói fiókkal rendelkezik a Google-nél. (A válalat azt is közölte, hogy partnereivel nincs megállapodása a bevételek megosztásáról, de ezt ebben az esetben nyugodtan tekinthetjük lényegtelennek.)
Az anonimizált adatbiznisz az utóbbi időben az adatgazdaság legnagyobb szereplőinek dzsókere, megfelel egy "elhagyhatod a szanatóriumot" kártyának. A Bloomberg ezzel kapcsolatban az Electronic Privacy Information Center képviselőjének visszafogott véleményét idézi, amely szerint a felhasználók egyszerűen nem számítanak ilyen visszacsatolásokra. A szolgáltatók túlságosan nagy személyes felelősséget hárítanak a felhasználókra, miközben saját maguk nem vállalják fel a világos és kielégítő tájékoztatás felelősségét.
Összefolyik a két valóság
Korábban már kiderült, hogy a Google esetenként akkor is naplózza a felhasználók tartózkodási helyét, ha ezt megtiltották neki a "Helyelőzmények kezelése és törlése" funkció alatt. Ezt ugyanis a vállalat külön termékként definiálja, miközben más termékein, például a térképszolgáltatáson vagy a keresőn keresztül továbbra is hozzárendeli a felhasználók személyes profiljához az aktuális lokációt. Természetesen ez utóbbiakat is le lehet tiltani, ha valaki egyáltalán felfogja, hogy miről is van szó, aztán hajlandó időt szánni a beállítások közti bogarászásra. Ez azonban nehezen nevezhető világosan megfogalmazásnak vagy a döntésekhez biztosított egyértelmű lehetőségnek.
Mostantól nem csak sejteni, hanem tudni is lehet, hogy – legalábbis az Egyesült Államokban – összekapcsolták az online aktivitás és a fizikai boltok tranzakcióinak adatait.
