Nem kéne szembenézni a valósággal?

2012. augusztus 06. hétfő - 11:34 / Kolossa Katalin
  •    

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

A kormánynak törvényi kötelezettsége, hogy kétévente beszámolót készítsen az országgyűlés számára a kis- és középvállalati (kkv-) szektorról. A „Jelentés a kis- és középvállalkozások 2009-2010. évi helyzetéről, gazdálkodási feltételrendszeréről, a vállalkozásfejlesztés érdekében megtett intézkedésekről, valamint a kis- és középvállalkozások részére nyújtott állami támogatások eredményeiről" címet viselő, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által jegyzett 102 oldalas dokumentum hasonló, mint a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi nagyívű munkái: sok szöveg, sok adat, sok táblázat és grafikon, kevés érdemi és valós következtetés. Az anyag bő terjedelemben foglalkozik az időszak utolsó félévével, amelyet már az Orbán-kormány fémjelzett, s fölvázolja a jövővel kapcsolatos gazdaságfilozófiát is.

mm
Matolcsy György
Kép: MTI

Játék a számokkal

A dokumentum szerint a 2009-re kialakult kedvezőtlen makrogazdasági környezetben a vállalkozók joggal várhatták volna el a válság enyhítése érdekében történő erőteljesebb kormányzati fellépést, ami így is van. Ám ezt követően az anyag leszögezi: 2010 nyarától nagyobb jelentőségű, összehangolt intézkedésekre került sor, s a vállalkozások helyzetének javítására irányuló szándékot és az azonnali kormányzati intézkedéseket a kormány a 2010. évi két akciótervében foglalta egybe. A jelentés felsorolja a 29 pontos program intézkedéseit és a II. Akcióterv legfontosabb elemei, és megemlíti az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében kidolgozott Egyszerű Állam Programot. A jelentés szerint a megtett intézkedések gazdaságélénkítő hatásai hosszabb távon fejtik ki hatásukat, de már 2011-ben megmutatkoztak a változások kedvező eredményei.

A jelentés elismeri, hogy 2012 első negyedévében a magyar gazdaság a korábbi negyedévinél gyengébb növekedési számokat tudott felmutatni – ezt a külpiaci konjunktúra lanyhulásával vonja párhuzamba -, és – mint írja – a KSH végleges adatai alapján a GDP 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, és az előző negyedévhez viszonyítva is visszaesés mutatkozott. Így – ha nem a reális helyzetet tükröző adatot nézzük – nehéz valós tervet készíteni. A KSH júniusban nyilvánosságra hozott adatai szerint ugyanis Magyarország hazai összterméke 2012 első negyedévében a szezonális és naptárhatás kiszűrésével az előző év azonos időszakához képest 1,4 százalékkal, a tavalyi negyedik negyedévhez képest pedig 1,2 százalékkal zsugorodott.

Mitől nőttek az adóbevételek?

A jelentés szerint a NAV-tól származó pénzforgalmi adatok alapján az összes gazdálkodó szervezettől származó adóbevétel 2010-ről 2011-re 8 százalékkal nőtt, ami 461,291 milliárd forint többletbevételt eredményezett a költségvetés számára. A növekménynek csupán 10,1 százaléka származott a szektorális különadókból, a többlet legnagyobb részét a TB-járulékbevétel emelkedése eredményezte. Ennek okaként a jelentés a foglalkoztatás bővülését, a közmunkaprogram beindulását, a minimálbér emelkedését és a foglalkoztatottak nyugdíjjárulékának 0,5 százalékpontos növelését említi. Túl azon, hogy az első két elem között jócskán van átfedés, az adóbevétel-növekedést igen nehéz lenne a kkv-szektor helyzetének javulásával magyarázni, nem beszélve arról, hogy a minimálbér-emelés kifejezetten próbára tette a kisvállalkozások teherbíró képességét.

Adatok
A mikro, kis- és középvállalkozások gazdasági ereje egyenként nem mérhető a nagyvállalatokéhoz – írja az NGM jelentése –, azonban a szektor összességében jelentős szerepet tölt be az ország jövedelem-termelésében, a foglalkoztatottságban. A mikro, kis- és középvállalkozások a 2010-es előzetes adatok szerint az üzleti szférában foglalkoztatottak 74,1 százalékának biztosítottak munkát, a bruttó hozzáadott értéknek pedig több mint a felét, 54,5 százalékát állították elő. A nettó árbevételnek 58,7 százalékát realizálták. Az exportból való részesedésük 26,4 százalék.
Magyarországon 682 ezer vállalkozás működik, amelynek 99,9 százaléka kis- és középvállalkozás. A működő vállalkozásokon belül a mikrovállalkozások adják az összes működő vállalkozás 95,3 százalékát.

A jelentés szerint „a társasági adó kulcsának 19 százalékról 10 százalékra csökkentése a kkv-k széles körét érintette, körükben a 2011-es pénzforgalmi adatok az adóbevételek csökkenését vagy stagnálását mutatják". Ezzel szemben közgazdasági elemzések azt mutatják, hogy a társaságiadó-kedvezmény igénybevétele összeghatárának emelése a kis cégeket egyáltalán nem érintette, így az általuk befizetett adó csökkenése a nyereség csökkenéséről tanúskodik.

Mit hoz a jövő?

Ahhoz, hogy Magyarországon is a vállalkozó kerüljön a gazdaságpolitika középpontjába, hogy javuljon a vállalkozások versenyképessége, és teljesüljön az egymillió új és adózó munkahely célkitűzése, szövetséget kell kötni az állam és a vállalkozói szektor között – áll az NGM jelentésében, amely azt is leszögezi: ennek a szövetségnek az alapja az Új Széchenyi Terv, amelynek keretében a kormány radikális lépéseket tesz az üzleti környezet és a versenyképesség javítása érdekében. Ezek a lépések:

■ „adócsökkentés – minden esetben, ha azt a költségvetés egyensúlya megengedi, és a gazdasági növekedés hozama lehetővé teszi, először a vállalkozásokat közvetlenül érintő adók, utána pedig a foglalkoztatásra rakódó adó- és járulékterhek fokozatos csökkentésére kerül sor;"
■ „az adónemek számának csökkentése, az adóeljárások és az adóadminisztráció radikális egyszerűsítése;"
■ „a vállalkozókat sújtó adminisztrációs költségek és terhek nagyarányú csökkentése;
■ a hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése, beleértve a pályázati eljárások és a pályáztatással kapcsolatos intézményrendszer egyszerűsítését;"
■ „versenytorzító egyensúlytalanságok, a piaci oligopol- és monopolhelyzetek felszámolása (legyen szó állami, vagy piaci oligopóliumokról és monopóliumokról)",
■ a korrupció visszaszorítása;"
■ „a gazdasági jogbiztonság visszaállítása".

„Az állam, a kormányzat, a közösségért és
a közjóért felel; nem fejleszti a gazdaságot, hanem szövetséget köt a gazdasággal,
hogy az a nagyobb hozamot ígérő feltételekért, körülményekért cserébe vállaljon részt
a közösség erősítésében."

A dokumentum szerint „az Új Széchenyi Terv vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. A foglalkoztatás bővítésével és a gazdasági növekedés gyorsításával teremthető fenntartható egyensúly és nagyobb jólét. A gazdaság talpra állítása és fejlesztése az üzleti élettel kötött szövetségen alapul, mert tíz év alatt együtt kívánunk egymillió új munkahelyet teremteni."

Az NGM jelentése leszögezi: „Az állam, a kormányzat, a közösségért és a közjóért felel; nem fejleszti a gazdaságot, hanem szövetséget köt a gazdasággal, hogy az a nagyobb hozamot ígérő feltételekért, körülményekért cserébe vállaljon részt a közösség erősítésében."