Ameddig csak lehet, csökkenteni kell - így fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök szombaton Kőszegen, egy közéleti rendezvényen a személyi jövedelemadóval és a társasági nyereságadóval kapcsolatosan. Kérdés, mekkora mérséklésre van még mód ezekben az adónemekben a szigorú költségvetési korlátok figyelembe vételéve. A mozgástér egyelőre csekélynek tűnik.

A Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint összességében jó irány a személyi jövedelemadó (szja) és a társasági nyereségadó csökkentése, de fontos az intézkedés finanszírozási oldala is, míg a Takarékbank elemzője úgy véli, nincs forrás a szuperbruttó teljes kivezetésén túli szja-csökkentésre.

A mindenütt látható hirdetésekből és most már a miniszterelnök levele kíséretében megkapott kormányprospektusból is szinte mindenki értesülhetett a munkahelyvédelmi akciótervről. Az intézkedések megvalósítása érdekében a 2013-as költségvetés tárgyalása közben érkezett törvénytervezetek és módosító javaslatok megszavazása alapjaiban tette kétségessé a büdzsé amúgy is ingatag sarokszámait. A parlamenti vita időszakában megfogalmazott aggodalmak, majd a Költségvetési Tanács most nyilvánosságra került újabb kétkedése után most egy újabb elemzés is arra figyelmeztet: vagy a mintegy 300 milliárd forintos költségvetési kiadással kalkuláló akcióterv részbeni feladásával kell majd számolni, vagy borul a jövő évi büdzsé. Ez viszont az újabb vállalati sarcok rémét vetíti előre.

Jól teszik a kis- és középvállalkozások, ha továbbra is a saját erejükre és képességeikre alapoznak, nem pedig a gazdasági környezet barátságosabbá válására. A Nemzetgazdasági Minisztérium pénteken beterjesztett jelentése ugyanis új megoldásokat nem ígér gazdasági bajaink orvoslására. A dokumentum szerint fejlődésünk alapja és kerete az Új Széchenyi Terv, amely vonzó és megvalósítható jövőképet ad a következő évtizedre, s ennek középpontjába két egyszerű célt helyez: régiónkban nálunk legyen a legjobb élni, és vállalkozást működtetni. Mindezt pedig a foglalkoztatás bővítésével és a növekedés gyorsításával érjük el. Ezt már hallottuk, az eredményt pedig ismerjük.

Az Országgyűlés szeptemberben fogadhatja el a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi csomagot, amelynek részeként a vállalkozásoknak 100-150 milliárd forintos tehercsökkentést jelent a kedvezményezett körben meghirdetett, munkát terhelő járulékok csökkentése. A jelenlegi egyszerűsített adózási formák, így az ekho és az eva is megmarad.

A mikro- és a kisvállalkozásoknak kisebb terheket jelentő adónemeket, egyes munkavállalói csoportok alkalmazása esetén pedig járulékkedvezményt ígér a munkáltatóknak az a tízpontos „munkahelyvédelmi akcióterv", amelyet Orbán Viktor hétfőn jelentett be a parlamentben napirend előtti felszólalásában. A csomag járulékot csökkentő elemeinek többségéhez hasonló kedvezmények már jelenleg is vannak, ami pedig az új adónemeket illeti: a részletek ismerete nélkül nehéz megítélni, valóban érdemes-e a vállalkozásoknak ezeket választani.

Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra fél évvel a bevezetése után máris megszüntette a katasztrófavédelmi hozzájárulást, mivel az indoklás szerint a gyakorlatban nem teljesítette a jogalkotó szándékát.

A magyar kormány is érzi, hogy az évek óta tartó visszaesés után az egyetlen járható út, a saját erőforrásokat is igénybe vevő munkahelyteremtő programok megvalósítása. A Policy Agenda heti elemzésében a most induló nemzeti konzultáció kérdőíve kapcsán vizsgálja meg, hogy várhatóan milyen tervvel áll elő a kormány ezen a területen.

Több tízmilliárd forintos kérdés sikkadhat el azzal, hogy az adószakma és a vállalkozások egyelőre alig figyeltek fel egy tavaly kikristályosodott bírósági ítélkezési gyakorlatra. Ennek lényege: az adóhatóság jogtalanul tagadta meg a cégektől, hogy nettó adótartozás hiányában a helyi iparűzési adó összegével csökkentsék társasági adóalapjukat.