Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője szerint a várt 0,1 százalékos csökkenés helyett 0,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak júliusban a júniusi 0,3 százalékos esés után. Az előző hónaphoz képest a várt stagnálás helyett 0,2 százalékkal nőttek az árak, elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások jelentős drágulása miatt. Az üzemanyagok drágulására lehetett számítani a geopolitikai feszültségek következtében emelkedő olajárak és a jelentősen gyengülő forint miatt. A szolgáltatások 0,9 százalékos havi változása azonban igen nagy meglepetés, a szezonális hatásokon kívül egyéb, egyelőre nem ismeretes tényező is állhatott az áremelkedés mögött – írta elemzésében a szakember.
Gabler Gergely szerint a következő hónapokban továbbra is mérsékelt lehet az infláció, 0 százalék körüli számok valószínűek, különösen a szeptemberre tervezett újabb energiaár-csökkentő lépések miatt. Év végére azonban már 1 százalékra ugorhat a fogyasztói árindex, amikor kikerül a tavaly novemberi, kormányzati rezsicsökkentés hatása. Éves átlagban azonban 0,1 százalék körül maradhat az infláció, jövőre viszont már jelentősebb drágulás jöhet – közölte.
Az elemző úgy látja, 2015 végére 3,6 százalékra is ugorhat a mutató, több tényező együttes hatása miatt. A forint jelentősebb gyengülése idővel az üzemanyagon kívül más importtermék árában is megjelenik. Az EKB törekvése, hogy emelje az euróövezeti árindexet, szintén az importált inflációban csapódhat le. A belső keresletben látható élénkülés, továbbá a dollár erősödése miatt várhatóan dráguló nyersanyagárak is az erősebb inflációs nyomás irányába mutatnak.
Tóth Gergely, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője kommentárjában kiemelte, hogy szerinte nem fenyegeti Magyarországot a gazdasági szempontból számos veszélyt rejtő deflációs környezet kialakulása, miután az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított, és így kevesebb torzító tényezőt tartalmazó havi maginfláció 0,2 százalékos, az éves pedig 2,6 százalékos volt. A volatilis tételek kiszűrésével kapott mutató a jegybank 3 százalékos célszintjének közelében van, ami miatt már további kamatcsökkentésre – a jegybank döntésnek megfelelően – valóban nincs szükség. A jövő év végére már a nyers mutató is a 3 százalékos szint közelébe emelkedhet – közölte.
Tóth Gergely is kiemelte, hogy a szolgáltatások esetében következett be a legnagyobb, 0,9 százalékos árnövekedés, de az egyéb cikkek esetében is átlag feletti, 0,7 százalékos volt a drágulás, ami nagymértékben az üzemanyagárak 1,8 százalékos emelkedésének következménye. Az elemző szerint a legfrissebb adatok alapvetően nem változtatnak az inflációs kilátásokon, az idei év egészében szerény lesz az áremelkedés üteme. A piaci várakozások szerint a drágulás mértéke 0,5 százalék körül alakulhat.
A következő hónapokban várhatóan további óvatos növekedés várható a rátában, a növekedés üteme az utolsó negyedévben gyorsulhat, miután a rezsicsökkentések hatása fokozatosan gyengül. Az áremelkedést gyorsíthatják az orosz–ukrán konfliktussal kapcsolatos embargók, illetve a forint esetleges további gyengülése – írta kommentárjában Tóth Gergely.
