Észtország a túlszabályozás helyett az innovációt támogatja, ezért Európában először az észt parlament törvényjavaslata szabályozná, nem pedig tiltaná az autómegosztást, az Uberhez hasonló digitális platformok működését. Andrus Ansip, az Európai Bizottság Egységes Digitális Piacért felelős alelnöke szerint az észt vezetők ezzel egy különösen fontos lépést tesznek az európai digitális gazdaság kiépítése felé. Az észt parlament után a brit kormány is letette voksát a sharing economy mellett.
A brit pénzügyminiszter március 16-i bejelentése nyomán 2017 áprilisától a kormány adókedvezménnyel illeti a sharing economy-ből származó bevételeket. Ennek értelmében a kormány évi ezer fontig adómentessé teszi az ebből a tevékenységből származó jövedelmeket.
A brit kormány szerint a digitális korban a mikro-vállalkozásokban rejlik a jövő, ezért olyan adórendszert kell alkotni, amely segíti azokat, akik online szolgáltatásokat nyújtanak. A brit gyakorlat – amelynek Nagy-Britanniában legalább félmillió ember élvezheti majd az előnyeit - jó példaként szolgál más európai országok számára is.
Nálunk más szelek fújnak
Magyarországon az év eleji taxistiltakozás hatására mindinkább közellenségként kezeli a hatóság az Ubert. Először az adóhatóság és valamilyen indíttatásból a BKK zaklatta az Uber-sofőröket, majd miután ezzel nem értek célt, a szabályozást változtatták meg úgy, hogy még a sofőrök rendszámát is helyben levehessék az ellenőrök, március közepétől pedig új szabályozás lépett életbe, amely szintén a fuvarközvetítő céget célozza. Bár a kormányzat szerint nem szándékoznak betiltani az Ubert, az intézkedések egyértelműen arra irányulnak, hogy megnehezítsék, illetve ellehetetlenítsék a szolgáltatást végzők tevékenységét. Pedig egy egységes szabályozás a megosztás alapú kezdeményezésekre a költségvetésnek is jól jönne és az egész helyzetet egy csapásra megoldaná.