Egyre több magyar tud rendszeresen félretenni: 2017-ben a hazai válaszadók valamivel több mint 50 százaléka, 2018-ban pedig már közel 60 százaléka spórolt havi rendszerességgel. A magyarok spórolási lehetőségeit tekintve nincs eltérés az európai átlagtól. Az MNB adatai alapján a tavalyi évben a magyar háztartások 2500 milliárd forinttal növelték megtakarításaikat, ami a GDP 5,9 százalékának felel meg.
Hazánkban egyre kevésbé jelent gondot egy jelentősebb, az átlagos félhavi nettó jövedelemnek megfelelő váratlan kiadás rendezése. A válaszadók több mint fele hitel vagy kölcsön felvétele nélkül is fedezni tud egy előre nem látható kiadást. Ez az adat 10 százalékponttal magasabb, mint az egy évvel ezelőtti átlag.
Tudatosan spórolunk, de megtakarításainkból jellemzően nem lesz befektetés. Az európai átlaghoz képest több mint kétszer annyian tartjuk megtakarításainkat készpénzben.Hazánkban a második legnépszerűbb spórolási forma a megtakarítási számla, mellyel a válaszadók több mint harmada rendelkezik, ezzel szemben európai társaink közel 60 százaléka él ezzel az eszközzel. Az értékpapírok és részvények lehetőségével a magyarok kevesebb mint 15 százaléka él.
Legnépszerűbb megtakarítási célok
Elsősorban váratlan kiadásokra teszünk félre: 10-ből 7 válaszadó emiatt
A magyarok számára fontos az öngondoskodás: az előző évhez képest nem változott azok száma, akik idős korukra tesznek félre. Az európai átlaggal összhangban a válaszadók majdnem negyede mondta azt, hogy nyugdíjas éveire spórol.
„A pénzügyi tudatosság növekedése érezhető Magyarországon. Látszik, hogy régiós szinten hazánkban a legtudatosabbak, ha öngondoskodásról van szó. A kutatás alátámasztja, hogy a környező országok közül nagyobb arányban spórolunk erre a célra, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban és Romániában.” – hangsúlyozta Deszpot Károly, az Intrum üzletfejlesztési és értékesítési igazgatója.