Budapest még mindig kilóg.

A négyzetméterár különbségek egyetlen év alatt megötszöröződtek.

Az árak emelkedése és a forgalom bővülése mellett idén (és még inkább majd jövőre) a lakásépítések is beindultak, így a magyar lakáspiac „normál” üzemmódot felvéve érett szakaszba léphet. Az elmúlt évekkel szemben az idei forgalmi adatok alapján minden területi szinten (jogállás, megye, nagyvárosok, kerületek, irányítószám-körzetek) az árak kiegyenlítődését, azaz az olcsóbb térségek nagyobb ütemű drágulását látjuk. Ugyanakkor az még nem derült ki, hogy ez vajon egy hosszabb távú trend előjele, vagy az árolló csak ideiglenesen záródik – áll az OTP legfrissebb, a NAV idei első három negyedéves ingatlanforgalmi adatait feldolgozó Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.  

Továbbra is jelentősek az országon belüli különbségek a lakásárakban, ezt mutatja az is, hogy a legdrágább utcában kínált lakás egyetlen négyzetméteréből 247 négyzetmétert lehetne venni a legolcsóbb utcában - áll az ingatlan.com összeállításában, amelyből kiderül, hogy a kínálati piac négyzetméterárai alapján november elején melyek voltak a legolcsóbb és legdrágább utcák az országban.

Jelentős eltérések vannak a kínálati piacon a felújított, normál állapotú és felújítandóként eladásra hirdetett panellakások árai között - derül ki az ingatlan.com legújabb, több mint 15 ezer hirdetésen alapuló panelkörképéből. Korábban a magas távfűtési díjak a panellakások ellen szóltak, de ezek az elmúlt években mérséklődtek, ami javította a panelek lakáspiaci megítélését is. Ezt mutatja, hogy országos szinten a 30 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok körében tavalyi 30 százalékhoz képest idén 36 százalékra nőtt a panellakások iránti érdeklődések aránya. Budapesten még látványosabb a növekedés ebben az árkategóriában: 2016-ban az érdeklődések 41 százaléka érkezett panellakásokra, idén pedig már több mint 53 százalék.