Indul a Vidéki otthonfelújítási program a nyugdíjasoknak.

Van olyan változás, ami a korábban megjelent tervezetben sem szerepelt.

Megjelent a jogszabálytervezet a Vidéki Otthonfelújítási Program változtatásáról.

Legalábbis a maximális 6 millió forintos kölcsönösszeg felvételéhez legalább ekkora jövedelemre lehet szükség.

A magyar lakáspiac éve lehet 2025.

A harmadik negyedévben is pompásan alakultak az önkéntes nyugdíjpénztári portfóliók hozamai, a tagok vagyona 2164,5 milliárd forintos csúcsra ért.

A SZÉP-kártyára érkező juttatások 50 százaléka lakásfelújításra is felhasználható lesz – újabb intézkedés a megfizethető lakhatás és a magyar családok lakáskörülményeinek javítása érdekében.

Korábban megjelent a jogszabálytervezet az ÖNYP megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásáról.

Magasabb minőségű készülékeket vesznek a magyarok, de jelentős a visszaesés a hazai háztartásigép-piacon.

Június elején elindul az új állami otthonfelújítási program.

Az energiaárak emelkedése ösztönzi a lakásfelújítási szándékot.

A válaszadók mindössze 54 százaléka tervez energiai korszerűsítését az elkövetkezendő években.

A GKI felmérése szerint a lakosság lakásfelújítási tervei a tavalyi nagy esés után csak nagyon lassan élénkülnek.

Az ÉVOSZ kamattámogatott hitel alkalmazását javasolja a lakások felújításához.

A használt lakás felújítására szánt lakossági források 50 százalékos állami támogatásból származó kiegészítését javasolják.

Klímabarát fűtési rendszer beépítésére kötelezik a lakásépítőket Németországban.

Érdemes minél előbb igényelni az otthonfelújítási támogatáshoz szükséges adóigazolást.

Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba.

Az idei harmadik negyedév elején a lakosság lakásfelújítási és -korszerűsítési tervei kissé visszaestek az előző negyedévhez képest, de a korábbiaknál jórészt így is erőteljesebbek. Az Otthonfelújítási program támogatásai továbbra is népszerűek, a felújításra készülő családok fele igénybe venne állami támogatást is – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből.

Az Otthon-felújítási program sokak fantáziáját mozgatta meg, az elmúlt egy évben mindvégig magas volt a lakossági érdeklődés a támogatási lehetőségek felhasználása iránt. Nem hozott e téren érdemi változás az idei második negyedév sem – ezt mutatják a GKI és a Masterplast közös kutatásának, felmérésének eredményei. A májusi megkérdezés eredménye szerint 2022 végéig az összes háztartás 7,8 százaléka biztosan, 12,4 százaléka valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel. A legnépszerűbb célok a fürdőszoba, a fűtési rendszer korszerűsítése, illetve a tetőfelújítás, de sokan szeretnének külső nyílászárókat cseréltetni, illetve napelemes és kollektoros rendszereket kiépíttetni.

Egyre többen fontolgatják meglévő ingatlanuk felújítását, korszerűsítését, az idei első negyedévi felmérés eredménye szerint tovább erősödtek a lakossági tervek – derül ki GKI és a Masterplast közös kutatásának eredményeiből. A következő egy évben a lakóingatlanok 22 százaléka (833 ezer lakás) újulhat meg kisebb-nagyobb mértékben.

Egy éve indult el a lakásfelújítási támogatás, és még egy szűk éven keresztül igényelhető. Azok a lakásfelújítást tervezők, akik nem lépnek év végéig, akár 3-3,4 millió forintot is bukhatnak.

A KSH idei első féléves elemzése alapján a folyósított lakáshitelek céljai közül egyre nagyobb teret nyernek a felújítási projektek. Nagyban hozzájárulhatott ehhez a koronavírus miatti bezártság, és így a komfortérzet növelése, valamint a január óta elérhető új otthonfelújítási támogatás és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitel.

A lakásfelújítás, mint konkrét hitelcél került egyre inkább fókuszba a hiteligényléseknél az év első felévben – közölte a K&H. A felújításra igényelt jelzáloghitelek 63 százalékát már az idén februártól elérhető államilag támogatott otthonfelújítási kölcsön adja.

Ingyen milliókra pályázhat több tízezer magyar háztartás, de hiába lesz több pénzük, egyre magasabb a számla, ha építőanyagot kell beszerezni, közben kivitelezőt is nehéz találni. 

A falusi csok és a lakásfelújítási támogatás között a felhasználást tekintve több átfedés is van, vagyis vannak sokan, akik ugyanarra a lakáscélra különböző állami támogatások közül is választhatnak. A Bank360 elemzői arra keresték a választ, hogy az arra jogosultaknak falusi csokból vagy lakásfelújítási támogatásból érdemes-e inkább nekivágni egy ingatlan korszerűsítésének.

Az egyik legfontosabb szempont a legfeljebb 3 millió forintos lakásfelújítási támogatás kapcsán, hogy a megcélzott összeg megszerzéséhez rendben legyenek a felújítást érintő számlák.

Az Otthon-felújítási program kínálta lehetőségek a gyerekes családok körében hatalmas visszhangot váltottak ki. A GKI és a Masterplast közös kutatásának eredménye szerint az összes háztartás 7 százaléka biztosan, 17 százalékuk valószínűleg élne a program nyújtotta lehetőségekkel a következő két esztendőben. A kapott válaszok szerint mintegy 640 ezer család lehet érintett a következő két évben. A nagy kérdés természetesen az, hogyan fogja kiszolgálni az építési szektor ezeket az óriási igényeket, hiszen a kedvezményes áfa-kulcs visszatérése a lakásépítéseket is felpörgetheti.

A megkérdezettek közel fele tervez idén felújítást, a legtöbben pedig 1 és 3 millió forint közötti összeget költenének erre – derült ki a felújítási támogatás bejelentése után a K&H ügyfelei körében végzett felmérésből. A válaszadók 6 százaléka bár nem tervezte, de az új támogatásról olvasva valószínűleg mégis belevág valamilyen felújításba a közeljövőben. A pénzintézetnél a három százalékos jelzálog alapú hitel felvétele a konstrukció kezdetétől, vagyis február elsejétől vált elérhetővé.

Nincs szükség pénzügyi szakértő bevonására, és várakozni sem kell. A Bank360.hu elkészítette az első jogoultság-ellenőrző alkalmazást, amely az adatok megadása után azonnal megmondja, hogy igényelhetjük-e a legfeljebb 3 millió forintos lakásfelújítási támogatást. Azt is kiszámolhatjuk az oldalon, hogy az önerőt helyettesítő kölcsönnek mekkora lesz a törlesztőrészlete.

Megjelent a gyermekeket nevelő családok lakhatási körülményeinek javítására adott támogatásról szóló rendelet, így végre információkat kaptunk arról, hogy pontosan milyen kritériumok mentén lehet igényelni a támogatást.

Másfél-két év is elég lehet az európai építőiparnak, hogy kiheverje a koronavírus-járvány miatti sokkot. Ezzel legalább két évvel megelőzheti a turizmust és a vendéglátást. Magyarországon is optimisták az építési ágazat szereplői, főleg amiatt, hogy a kormány – más külföldi példákat átvéve – erősen megtolta a keresleti oldalt különféle adókedvezményekkel és a hitelekkel. A bankok – igaz, szigorúbban, mint korábban – készek továbbra is finanszírozni a jó projekteket és a stabil építőipari vállalatokat.

Hiába jönnek az ingyenmilliók a kormánytól, ha valaki építkezni vagy felújítani szeretne, akkor a januárinál magasabb anyag- és kivitelezői árakkal kell számolnia az új évben és a drágulás a jövőben sem fog leállni, legfeljebb lassulni. Az idei árnövekedés mértékét széles sávba teszik az érintettek, de senki sem mondja, hogy az öt százaléknál kisebb lesz. A romló forint is csak növeli a költségeket, ezek jelentős részét nyilvánvalóan áthárítják a végfelhasználókra.

Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiát tett közzé, mely az épületek energia-hatékonyságát kívánja javítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséért és az energia-szegénység mérsékléséért. Magyarországon inkább a lakóingatlanok korszerűsítése van napirenden, és kevésbé a kereskedelmi és középületeké. Nálunk a következő tíz évben több mint egymillió családi házat lehetne felújítani.

A magyarok rövid távú lakás-felújítási és korszerűsítési tervei 2020 augusztusában az egy negyedévvel korábbihoz képest érezhetően erőteljesebbé váltak – derül ki egy friss felmérésből. Mindez éves alapon is pozitív elmozdulást jelent. Ezek szerint a koronavírus okozta járvány negatív hatása a lakásfelújítások terén egyáltalán nem érezhető. A következő egy évben a lakossági szándékok szerint a magyar lakásállomány csaknem 13%-án végezhetnek fejújítási, korszerűsítési munkákat.

Vajon mely termékekből és szolgáltatásokból vettünk többet, és melyekből kevesebbet a koronavírus-járvány alatt? Az Erste Bank bankkártyás vásárlásokat összegző felmérése alapján négy csoportot és két időszakot lehet megkülönböztetni.  

Arányaiban kevés új otthon épül. Ráadásul azok megvételét sokan meg sem engedhetik maguknak, így kénytelenek folyamatosan költeni meglévő ingatlanjuk állagának és értékének a megőrzésére. Mivel pedig a felújítás, korszerűsítés nem egyszer vaskos költségekkel jár, e kiadásokra nem árt időben felkészülni.

A Magyarországon található mintegy 4,4 millió lakóingatlan kétharmada energetikai szempontból elavult, az utólagos szigetelés iránt egyre nagyobb a kereslet, ugyanakkor a megrendeléseket visszaveti a munkaerőhiány.

Országos átlagban több mint 20 százalékkal drágábbak a felújított lakások a piacon, de egyre kevesebb ilyen ingatlant hirdetnek – írja az Ingatlan.com.

A tavasz beköszöntével kezdetét veszi a lakásfelújítási hullám, de az otthonunk átalakítása gyakran nem úgy sül el, ahogy terveztük. A Sberbank 5 tippet tett közzé azok számára, akik szeretnék, hogy a lehető legolcsóbban és legkönnyebben menjen az átalakítás.

Jelentős eltérések vannak a kínálati piacon a felújított, normál állapotú és felújítandóként eladásra hirdetett panellakások árai között - derül ki az ingatlan.com legújabb, több mint 15 ezer hirdetésen alapuló panelkörképéből. Korábban a magas távfűtési díjak a panellakások ellen szóltak, de ezek az elmúlt években mérséklődtek, ami javította a panelek lakáspiaci megítélését is. Ezt mutatja, hogy országos szinten a 30 millió forintnál olcsóbb lakóingatlanok körében tavalyi 30 százalékhoz képest idén 36 százalékra nőtt a panellakások iránti érdeklődések aránya. Budapesten még látványosabb a növekedés ebben az árkategóriában: 2016-ban az érdeklődések 41 százaléka érkezett panellakásokra, idén pedig már több mint 53 százalék.

Több lakást veszünk hitelre, mint anélkül, a használt lakások adásvételének több mint a felében is volt hitel. A legjobb hitel kiválasztásával akár egy 10-15 évente esedékes teljes lakásfelújítás költségét lehet megtakarítani - mutat rá a BankRáció.hu elemzése.

Súlyos bírságokkal és helyreállítási költségekkel is számolniuk kell azoknak a lakástulajdonosoknak, akik a szükséges engedélyek beszerzése nélkül végeztetik el a különféle felújítási munkálatokat lakásukban. Mivel az őszi időszak adja a lakásfelújítás főszezonját, így ezekben a hetekben még fontosabb az építési rendelkezések megismerése. Annak ellenére azonban, hogy 2017-től kevesebb munkálathoz van szükség építési engedélyre, továbbra is összetett, többszintű szabályozás vonatkozik a lakásfelújításra, aminek részét képezik a társasházak speciális rendelkezései is – emelik ki a Házfórum társasházszakmai fórum szakértői.

A lakáspiaci élénkülés a korábban átmenetileg háttérbe szorult felújítandó ingatlanok iránti keresletet is felrázta. Az idei év első nyolc hónapjában a felújítandó házak és lakások iránt 29, illetve 43 százalékkal többen érdeklődtek, mint az előző év azonos időszakában – derül ki az ingatlan.com legfrissebb, az őszi lakásfelújítási szezon kezdetén készült elemzéséből. Az elemzés több mint 40 ezer hirdetés alapján vizsgálta a felújítandó és felújított lakások, valamint házak piacát.

Az elmúlt évek lakáspiaci árnövekedése közepette kuriózum a jó áron kifogott ingatlan. Pedig jól beazonosíthatók a tényezők, amelyek révén komoly mértékű, akár a vételár negyedére-ötödére rúgó árengedményt lehet elérni. Cserébe azonban általában meg kell kötni egy kompromisszumot: bérlőt, perterhet, szolgalmi jogot, vagy éppen esztétikai hibát. Érdemes figyelni, mert néha csak egy apróságon múlik az adásvétel –például egy szem előtt lévő repedésen, vagy éppen a szomszéd hét tyúkján!

Az elmúlt évtizedben folyamatosan javultak a magyarok lakhatási körülményei. Mára a lakosság háromnegyede él legalább összkomfortos lakásban. Mégis az emberek csak kevesebb, mint 40 százaléka elégedett otthonával. A legtöbben változtatni szeretnének, ám pénzhiányra hivatkozva a törekvések elakadnak. Pedig létezik olyan hitelfelvétel nélküli pénzügyi konstrukció, amelynél a legnépszerűbb felújítási munkálatok költségeinek hozzávetőleg negyedét fedezi az állam.

A banki ügyfelek többsége lakással összefüggő hitelcélokra vesz fel személyi kölcsönt, ami a család előrelépését szolgálja. Az átlagos hitelösszeg tekintetében folyamatos növekedést tapasztalható: a két évvel ezelőtti 800 ezer forinthoz képest ma 1,3 millió forint ez az összeg. Jellemzően a tavaszi időszakban igényelnek a legnagyobb számban személyi kölcsönt, hiszen a legtöbben ilyenkor kezdenek lakásfelújításba – olvasható a CIB Bank közleményében. 

A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel. Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük.