A tavaly októberben bejelentett, s idén januárban hatályba lépett Otthon-felújítási program sokak érdeklődését kiváltotta. A támogatás felvételének konkrét szabályai ugyan feltehetőleg nem mindenki által ismertek, de a program által kiváltott lelkesedés óriási. A 2021. januárjában végzett felmérés során a válaszadó háztartások 7 százaléka biztosan szeretne lakásfelújításhoz és korszerűsítéshez kapcsolódó állami támogatást a következő két esztendő során felvenni. Ez a teljes magyar lakosságra vetítve 290 ezer családot jelent.
További 17 százalék valószínűleg igénybe venné ezt a fajta támogatást. A tapasztalatok szerint ez utóbbi inkább egyfajta érdeklődést, az adott lehetőségek fontolgatását jelenti. Sokan, szembesülve a támogatás igénybe vételi szabályok okozta buktatókkal, a kivitelezők várhatóan megemelt áraival, illetve az építőipari kapacitáshiánnyal, le fognak mondani a tervezett korszerűsítésről, vagy legalábbis későbbre halaszthatják azokat. Reálisan e szándékok nagyjából fele valósulhat meg. A teljes sokaságra vetítve ez is újabb mintegy 350 ezer családot jelent. Összesen tehát a következő két évben az Otthon-felújítási program mintegy 640 ezer családot érinthet. (A magas számban szerepe lehet annak is, hogy a járvány miatt a személyes interjúk helyébe ismét az online felmérés került, ami feltehetőleg kissé felülreprezentálja a jobb módú rétegeket.) Összehasonlításként, 2020-ban alig 180 ezer lakást újítottak fel, tehát a program iránti érdeklődés tényleg hatalmas.
Az állami támogatás iránt a leginkább a 40 és 49 év közötti családfővel rendelkező háztartások érdeklődnek, ezek körében 16 százalék a biztos részvételt jelzők aránya. A fiatalabbak közül a 18-29 év közötti háztartásfővel rendelkező családok egytizede készül a programban való biztos részvételre, a 30-39 évesek tervei megfelelnek a mintaátlagnak. Az 50 és különösen a 60 év felettieket e támogatás nagyrészt hidegen hagyja. A jövedelmi helyzet és a biztosan tervezett támogatás-felvétel aránya szoros összefüggést mutat: a legalacsonyabb két jövedelmi decilisbe tartozók 3 százaléka tervez támogatást felvenni, a legmagasabb két decilisbe tartozók körében ez az arány 14 százalékos. Ez nem meglepő, a konstrukció lényegéből adódóan várható volt a magasabb jövedelmű családok részvételének túlsúlya. Az Otthon-felújítási programban való részvétel inkább a községekben és a kisebb városokban lakók fantáziáját mozgatta meg (körükben 9-9 százalék számít biztos részvételre), míg a nagyvárosok körében ez az arány 5 százalék. A statisztikai régiók közül ebben a tekintetben a dél-dunántúli és a dél-alföldi lóg ki lefelé. E támogatás inkább a családi ház és panellakás tulajdonosok körében népszerű (ezek 9-9 százalék biztos résztvevőnek mondta magát), míg a tégla építésű társasházi lakások lakói körében ugyanez az arány alig 3 százalék.
A támogatási programban családonként legfeljebb hárommillió forint támogatás vehető fel. A maximális támogatási összeg felvételét tervezi az ezért jelentkezők szűk harmada (32 százalékuk). Legfeljebb két-, illetve egy millió forintnyi támogatást szeretne igénybe venni az érintettek 25-25 százaléka. A fennmaradó 18 százalék még nem tudja vagy nem akarja megmondani, hogy mekkora támogatás igénybevételére számít. A tehetősebbek lényegesen nagyobb állami támogatás felvételét tervezik, mint az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők. (A két legfelső jövedelmi decilishez tartozók csaknem fele kérné a maximális összeget, míg a legalsó két decilisbe tartozók körében az az arány 8 százalék.) A középkorúak (40-49 évesek) élnének a legmagasabb összegű támogatással, az ennél fiatalabbak jóval kisebb összegekkel is beérnék. A közép-magyarországi illetve a közép- és nyugat-dunántúli régióban magasabb összegű támogatás felvételét tervezik, mint a keleti és déli régiókban.
