A cikk a Piac & Profit magazin június-júliusi számában jelent meg. 

A következő lapszám augusztus 26-án jelenik meg. Keresse az Inmedio és Relay újságárusoknál, vagy fizessen elő a magazinra. Megrendelését itt adhatja le>>>

A COVID-19 robbanásszerű terjedését követően a nem gazdasági szakemberek számára is hamar nyilvánvalóvá vált, mely szektorok sínylették meg a legjobban azt, hogy a járvány továbbterjedésének megelőzése végett világszerte mindenki az otthonába kényszerült. Így keveseket lephetett meg, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) április elején a válság által leginkább érintett ágazatok között nevezte meg az idegenforgalmat, a vendéglátást, az építőipart, a szállítmányozást és a feldolgozóipart. Erre erősít rá tulajdonképpen az Erste Bank összesítése, amely megmutatja, mikor és mennyit használták ügyfeleik a bankkártyáikat idén január 1. és május 24. között, az egyes termékek és szolgáltatások kifizetésére.

A felmérés szerint négy csoportot és két időszakot lehet megkülönböztetni az alapján, hogy többet vagy ugyanannyit, esetleg kevesebbet költöttek a bank plasztikkal rendelkező ügyfelei a veszélyhelyzet március 11-ei bejelentését követően. Azért négyet, mert a csökkenő költésre kényszerülők között egy plusz kategória is szerepel: a jelentős mértékben visszaesőké. Lássuk, a vizsgálat alá vont termékek és szolgáltatások melyik kategóriákba esnek!

Növekvő

Ebben két termékcsoportot találunk. Az egyik a barkácseszközöké, amelyekre bankkártyával 90 százalékkal többet költöttek az Erste ügyfelei április utolsó hetében, mint március elején. Ez a dinamika tulajdonképpen indokolna egy ötödik, jelentős mértékben növekvő kategóriát. Vagyis, sokan használták ki az időt a ház körüli – sok esetben már régen tervezett, de a „békebeli” rohanás közepette elmaradt – felújításokra, korszerűsítésekre, bővítésekre.

Érdekes, hogy az emellett megemlített másik árucikk-csoportnál, az elektronikai eszközöknél mindössze háromszázalékos volt az emelkedés, ami azt is jelezheti, hogy bár valószínűleg többet néztek tévét, hallgattak rádiót vagy zenét az emberek, a meglévő berendezéseiket csak kevesen cserélhették le. Meglehet azért, mert elveszítették a munkahelyüket, és emiatt nem tudtak költeni, vagy megmaradt az állásuk, de bizonytalanok voltak abban, hogy a válság milyen mértékű lesz, ezért inkább takarékoskodtak.

Stagnáló

Itt is két csoportot találunk. De míg az egyik termék, a másik már egy szolgáltatás. Dohányzásra ugyanannyit költöttek az Erste ügyfelei a járványt megelőzően, mint áprilisban. Vagyis az otthonmaradás, az, hogy a saját négy faluk között szabadon füstölöghettek, nem kellett betartaniuk a nyilvános helyen való dohányzásra vonatkozó szabályokat, elvonulniuk egy külön, erre kijelölt helyre, nem késztette őket káros szenvedélyük fokozására.

Ugyancsak gyakorlatilag stagnált (hiszen mindössze egy százalékkal csökkent áprilisban a március közepét megelőző napokhoz képest) a társkeresés. Ami talán azért lehet meglepő, mert akik esetleg sikeresen találtak maguknak párt a neten, azok a korlátozások miatt nem, vagy nem igazán tudták ugyanúgy megejteni a randevút, mint amikor még teljesen szabad volt a mozgás.

Visszaeső

Ebben a csoportban csak egy terméket találunk: a könyvekét, amelyek vétele 29 százalékkal esett vissza március közepétől április végéig. Ebből nem kell feltétlenül arra következtetni, hogy a lakásaikba, házaikba szorult emberek olvasás helyett másra fordították inkább az idejüket, például inkább barkácsoltak. A tendencia inkább arra utalhat, hogy a könyvolvasók még mindig a hagyományos, papíralapú szellemi táplálékot részesítik előnyben, az elektronikusan elérhető változatok használata, jobban mondva letöltése, lassabban terjed.

Jelentős mértékben visszaeső

Ez a legnépesebb, öt tagot is számláló kategória, amelynél már az MNB által makrogazdasági szinten vázolt folyamatok is tükröződnek. Hiszen az első – vagy ha úgy közelítünk, akkor az utolsó – helyen az utazás áll, amelyre 93 százalékkal alacsonyabb volt a bankkártyás költés április utolsó hetében, mint február végén.

A szórakozásnál csak valamennyivel volt kisebb a visszaesés (90 százalékos), míg az éttermeknél 64 százalékos, miután a házhozszállítások növekedése nem tudta kompenzálni a személyes forgalmat, különösen a külföldiek elmaradása miatt.

E tételek csökkenését tehát nem kell megmagyarázni. A divatcikkek 61 százalékos március–áprilisi zuhanását már annyiban igen, hogy sok helyről lehetett hallani, az otthon unatkozó, főként fiatalabb korosztály előszeretettel rendelt interneten ruhákat. Ezek szerint azonban ez nem tudta ellensúlyozni a többiek „önmegtartóztatását”.

Haladva a sorban: hiába lett a járvány előidézte válság hatására a tankolás olyan olcsó, mint a 2008 őszén kirobbant krízis óta egyszer sem, ettől még nem nőtt a benzinkutak forgalma, sőt! Jelentősen esett. Egyrészt amiatt, hogy a kijárási korlátozás miatt nem volt hová – munkahelyre, iskolába, szállodába, étterembe – menni, másrészt a már említett negatív jövedelmi hatás is szerepet játszott. Jelentős tétel volt az is, hogy a vállalati flottáknak sem volt miért tankolniuk, hiszen az áruszállítások gyakorlatilag lenullázódtak.

Az élet újraindulása

Az erstés bankkártyás költések ugyanakkor a korlátozások május elején elkezdődött könnyítését – amelyek előbb a vidéki településeket, majd két hét elteltével már a Pest megyeiket, végül Budapestet is érintették – is szépen leképezik. Ez azt jelenti, hogy egy kivételével valamennyi említett kategória továbbemelkedett, vagy megfordult az addigi negatív trend.

Ezzel kapcsolatban is akadnak azonban érdekességek. Például az, hogy a barkácsolási hajlam a hagyományos költési alternatívák feléledését követően sem apadt, sőt az még tovább tudott gyarapodni májusban (igaz, ez a kedvezőbb időjárás miatt „békeidőben” is így szokott lenni).

A másik említendő jelenség, hogy a könyvek vásárlása továbbra sem növekedett, sőt – a górcső alá vett kilenc kategória közül egyedüliként – továbbcsökkent májusban.