Nem vagyunk elégedettek az otthonainkkal

Az elmúlt évtizedben folyamatosan javultak a magyarok lakhatási körülményei. Mára a lakosság háromnegyede él legalább összkomfortos lakásban. Mégis az emberek csak kevesebb, mint 40 százaléka elégedett otthonával. A legtöbben változtatni szeretnének, ám pénzhiányra hivatkozva a törekvések elakadnak. Pedig létezik olyan hitelfelvétel nélküli pénzügyi konstrukció, amelynél a legnépszerűbb felújítási munkálatok költségeinek hozzávetőleg negyedét fedezi az állam.

A lakások minőségi jellemzői 2003 óta töretlenül javulnak a KSH adatai szerint. Mára 12 százalékuk duplakomfortos, közel kétharmaduk összkomfortos. A félkomfortos, komfort nélküli, szükség- és egyéb lakások adják pedig a hazai lakóingatlanok 7 százalékát. Azon lakások aránya, amelyekben nincs vezetékes víz, fürdőszoba vagy WC 3 százalék alá csökkent, továbbá 13 százalékra mérséklődött a közcsatorna nélküliek aránya is - olvasható az OTP közleményében.

Az ingatlanok feléhez tartozik kert vagy udvar, szintén feléhez pince vagy tároló helyiség, harmadukhoz pedig garázs. A hazai lakóépületek tizedében van már klímaberendezés.

A magyarok kétharmadának nincs problémája a lakásmérettel, ám összességében a többség mégis elégedetlen a lakhatási körülményeivel, és szükségesnek tart legalább egyféle felújítási vagy karbantartási munkát. A városi bérházak lakóinak háromnegyede véli például úgy, hogy tatarozásra szorulna otthona. „A felújítást elodázók 84 százaléka a pénzhiányra hivatkozik, mint akadályra” – emelte ki az OTP Lakástakarék vezérigazgató-helyettese. Köntös Péter szerint a felújítási szándék főleg a hőszigetelési megoldásokra, fűtés- és energetikai korszerűsítésre vonatkozik. Ezeknek a munkálatoknak a zöme a legelterjedtebb társasház méretnél másfél-kétmillió forintból megvalósítható, aminek hozzávetőlegesen negyedét állja az állami támogatás a lakástakarékpénztári megtakarítással rendelkezők esetében.

Így rakjuk rendbe a lakást

A festés és tapétázás ma a leggyakoribb lakásfelújítási cél, a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta országos reprezentatív kutatásából. Az eredmények szerint a felújítási célok között a második és harmadik helyen a nyílászárók cseréje és a fürdőszoba felújítása szerepel. Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük. A magyarok többségének, közel 55 százalékának van valamilyen lakással kapcsolatos jövőbeni szándéka, közülük a legtöbben (25%) a saját ingatlan felújítását, modernizálását tervezik. A Fundamenta országos reprezentatív kutatásának eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.