Az idén csúcsra jár az újlakások piaca. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) november végén publikált jelentése szerint közel 20 ezer elkészült otthont adnak át, szemben az egy évvel korábbi közel 17,7 ezerrel. Jövőre 18,5 ezer, 2021-ben viszont már csak 16 ezer új lakásba költözhetnek be az azokat megvásárlók.
A különösen Budapesten sok építkezés, darutenger láttán talán nehéz elképzelni, de az idei 20 ezres szám a hazai lakáspiac történetében egyáltalán nem számít kiugrónak. Olyannyira, hogy a rendszerváltás után egészen 2010-ig ennél minden évben több lakást adtak át. Az e tekintetben csúcsnak számító 2004-es esztendőben például közel 44 ezret. A 2008 őszén kirobbant válság aztán jócskán visszavetette a lakásépítéseket. Ezzel magyarázható, hogy egészen 2013-ig folyamatosan kevesebb új otthon készült el, a hat évvel ezelőtti 7293-as szám a mélypont azóta, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzéteszi ezeket az adatokat. Azt követően megindult a növekedés, ám az idei többéves rekorddal is csak a 2011-es mutatót sikerült túlszárnyalni, a 2010-est azonban már csak megközelíteni.
A kevesebb elkészült új otthon következtében a lakásállomány úgynevezett megújulási rátája is alacsonyabb. Ez azt jelenti, hogy az MNB adatai szerint Magyarországon a 2017 végén meglévő lakásállomány 0,4 százalékának megfelelő számú új lakás épült 2018-ban. Ez régiós összehasonlításban alacsony aránynak számít: az kevesebb mint kétharmada a román és a cseh, mintegy 40 százaléka a szlovák, valamint harmada a lengyel és az osztrák megújulási rátának.Még jobban le van szakadva Budapest a régiós fővárosok között. A 0,42 százalékával szemben Bukarestben 0,66, Prágában 0,9, Bécsben 1,54, Varsóban pedig 2,46 százalékos volt a lakásállomány megújulása.
Az egyes hazai megyeszékhelyek és agglomerációjának lakásállományi megújulása között érdemi eltérések vannak. Kecskeméten és agglomerációjában például a Mercedes-gyár bejelentését követő két évben emelkedett is a lakásállomány megújulása, annak ellenére, hogy az ingatlanpiac lejtmenetének köszönhetően minden más megyeszékhelyen csökkentek az újlakás-építések. A gyár elindulásáig a kecskeméti lakásállomány megújulása az elsők között volt a megyeszékhelyek között, ami az MNB szakértői szerint arra enged következtetni, hogy a beruházók reagáltak a több ezer új munkatársat foglalkoztató üzem felépülése következtében megnövekedett lakhatási igényekre. Győr és agglomerációja lakásállományának éves megújulási rátája a megyeszékhelyek között a 2000-es évek elejétől folyamatosan a magasabb értékek közé tartozott, 2013-tól kezdve pedig már az északnyugati városban épült a legnagyobb arányban új lakás. A győri megújulási ráta 2017-re elérte az 1,4 százalékos szintet, amihez az Audi-gyár folyamatos bővítése mellett vélhetően a térség pozitív nettó belföldi vándorlási folyamatai is érdemben hozzájárulhattak.A magyarországi arányszámok ugyan az idén valamelyest emelkedhetnek, 2020-tól azonban a megújulási ráta ismét csökkenni fog – jelzi előre az Eltinga-Eltecon Ingatlanpiaci Kutatóközpont az idén június végén publikált elemzésében. Az újépítések lassulásának negatív hatása a hazai lakásállomány fokozatos elöregedése, amiből egyenesen következik, hogy a tulajdonosoknak mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk ahhoz, hogy felújítással, korszerűsítéssel a megszokott lakhatási körülményeiket fenntartsák. Mivel ezek gyakran olyan jelentősebb kiadást jelentenek, amelyek fedezéséhez a családi kasszában lévő pénz nem elegendő, nem kevesen kényszerülhetnek arra, hogy hitelt vegyenek fel, vagy az eleve e célból gyűjtött megtakarításaikhoz hozzányúljanak.
Márpedig a lakosság átlagosan 1,8 millió forintot szán lakásfelújításra – derül ki a Fundamenta-Lakáskassza megbízásából készült kutatásból*. Ennél magasabb összeggel számolnak a központi régióban élők és a felsőfokú végzettségűek. Ugyancsak nagyobb pénzből gazdálkodhatnak azok, akik lakás-előtakarékossági szerződéssel rendelkeznek. Ők átlagosan 2,3 millió forintot szánnának a lakás feltuningolására, ami azt mutatja, érdemes lakástakarékba tenni a pénzt, ezáltal ugyanis jóval nagyobb mozgásterünk lesz a lakásátalakítás során.
A legkedveltebb lakásfelújítási szándékok főként az otthon komfortosságát és energiahatékonyságát érintik. A festés és tapétázás a legnépszerűbb cél, ebben a felújítást tervezők 62 százaléka gondolkodik, a második leggyakoribb a nyílászárók cseréje (44 százalék). A képzeletbeli dobogó harmadik fokára a fürdőszoba felújítása (40 százalék) került, majd a sorban a hőszigetelés, a fűtési rendszer, valamint a padló és konyha felújítása következik. Azok, akik rendelkeznek lakáscélú megtakarítással, a kutatás alapján az átlagnál többet fordítanának renoválásra, így még több kreatív átalakításra nyílik lehetőségük. A kutatás eredményei alapján a 30-as és 40-es korosztályban a legjellemzőbb, hogy végső otthonként gondolnak a meglévő lakásukra, így ebben az életkorban, és az első gyerek megszületését követően válik hangsúlyossá az ingatlan „rendberakásának” kérdése is.A Fundamenta ügyfelei a 2015-2019 közötti időszakban a részükre lakáscélra kifizetett megtakarítások 40-45 százalékát fordították lakásfelújításra, korszerűsítésre, míg az új lakáshitel-folyósítások 15-20 százaléka szolgált hasonló célokat az elmúlt 5 évben.
*A kutatás 2017 júliusában készült, a 25-35 éves, lakással és gyermekkel nem rendelkező magyar lakosság, nem, településtípus szerinti reprezentatív mintáján.
A cikk szakmai támogatója a Fundamenta-Lakáskassza Zrt.