Az épületek energetikai rendszeréről szóló jogszabályt módosító javaslattal Németország megkezdi az éghajlatváltozáshoz nagyban hozzájáruló fűtési technológiák kivezetését - emelte ki a kormányülés után tartott tájékoztatón Robert Habeck alkancellár, gazdasági és éghajlatvédelmi ügyekért felelős miniszter.

Rámutatott, hogy Németországban a fűtés teszi ki az energiafelhasználás 30 százalékát, és a fűtésre használt energia 80 százalékát fosszilis - nem megújuló forrásból származó és nagy szén-dioxid-kibocsátással járó - energiahordozók adják, főleg földgáz és fűtőolaj.

Ezzel szemben például Dániában éppen fordított az arány, megújuló forrásból származik a fűtésre használt energia 80 százaléka, és csupán 20 százalék a fosszilis energiahordozók részesedése, Norvégiában pedig 60 százalék a hőszivattyúk aránya a fűtési rendszereknél, és Finnországban és Svédországban 40 százalék ez az arány.

Mindez azt mutatja, hogy Németország nem túlságosan siet, nem erőlteti az átalakulást, hanem igen jelentős lemaradásban van - húzta alá a Zöldek politikusa.

A törvényjavaslat körül hónapokig folytatott koalíciós és közéleti vita hevességének lehetséges hátteréről azt mondta, hogy az úgynevezett energetikai fordulat, vagyis az átállás a klímabarát, megújuló energiaforrások használatára eddig csak néhány nagyvállalat, az energiaszolgáltatók gondja volt. Az épületek fűtésének szabályozásához érve viszont egyszerre sok millió embert érint, ráadásul Németország a hagyományos megoldásokhoz szokott hozzá, amiben az államnak is nagy szerepe volt. Ezt mutatja például, hogy egészen a legutóbbi időkig állami támogatás járt a földgáztüzelésű fűtési rendszerek telepítéséhez.