Az új szabályozás körüli aggodalmakról szólva hangsúlyozta, hogy senkit sem köteleznek lakása fűtésének azonnali átalakítására, és senkinek sem kötelező hőszivattyút telepítenie otthonában. A szabályozás alapelve a technológiai semlegesség, így mindenki szabadon eldöntheti, hogy milyen technológiával vagy technológiák ötvözetével, akár régi és új megoldások keverékével, hibrid modellel éri el a 65 százalékos célt.

A már beépített és használatban lévő fűtési rendszereket nem kell lecserélni, a meghibásodott rendszereket pedig meg lehet javítani, ebben az esetben sem szükséges a csere. Az átalakításra hosszú átmeneti időt biztosít a javasolt jogszabály, a társasházaknál például fűtéskorszerűsítés esetén a tulajdonosoknak három évük van eldönteni közösen, hogy milyen megoldást alkalmazzanak, és tíz év alatt kell megvalósítani a beruházást. Az állam egy sor támogatási program révén pénzzel is ösztönözi a klímabarát fűtési rendszerek elterjedését - fejtette ki az alkancellár.

Klara Geywitz lakás-, építésügyi és településfejlesztési miniszter kiemelte, hogy az átállás fokozatos, és a fosszilis energiahordozók használatával csak legutolsó lépésként, 2045-től szakítanak végleg.

A szociáldemokrata politikus kiemelte, hogy a munka sokáig tart, több nemzedék közös feladata lesz, de minél hamarabb el kell kezdeni. Ezt mutatja, hogy tavaly az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő földgázellátási feszültségek és drágulás ellenére 600 ezer földgázüzemű fűtési rendszert telepítettek Németországban, holott "a gáz valószínűleg már soha nem lesz olyan olcsó, mint az ukrajnai háború előtt".