Előrelátás is kell a rezsi csökkentéséhez

Látszólag visszazökkentünk a járvány után a régi kerékvágásba, ám mégis új pályán haladunk – ez tűnik ki az uniós polgárok lakhatással kapcsolatos kiadásait bemutató legfrissebb statisztikából. Akár tartós tendenciává is válhat az, hogy a lakhatás költségei mind nagyobb részt szakítanak ki a családi költségvetésből, ez ellen pedig az OTP Ingatlanpont szakértője szerint legtöbbet a lakásállomány tudatos rezsicsökkentő felújításával tehetnénk.

Kíváncsi rá, hogyan befolyásolják a világpolitikai viharok az Ön pénztárcáját?
Csatlakozzon azokhoz, akik nemcsak figyelik,
hanem értik is, mi történik a világban - és a tőkepiacokon!

Klasszis Befektetői Klub

2025. május 27. 17:00, Budapest

Részletek és jelentkezés

Az Eurostat friss adatai szerint egy átlagos uniós polgár 2021-ben minden elköltött 100 egységnyi pénzből 25-öt fordított a lakhatására, beleértve az energiaszámlákat is. A legolcsóbban lakók a máltaiak voltak, ők a büdzséjüknek csupán 15,2 százalékát voltak kénytelenek az otthonukra költeni. Ezzel szemben a skála másik végén a szlovákok álltak, akiknek már 31,3 százalékot – arányát tekintve dupláját – tettek ki a lakhatáshoz kapcsolódó költségeik. Magyarország a maga 22,4 százalékával az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Persze ez még csak 2021-es adat, amin nem látszódhatnak sem az orosz-ukrán fegyveres konfliktus, sem az elszabaduló hazai energiaárak következményei. Viszont a Covid-járvány hatásait már mutatja ez a statisztika.

A pandémia kapcsán kényszerűen megváltozott életkörülmények jelentős mértékben átalakították az európai háztartások kiadásait. A járvány első évében, 2020-ban látványos volt a lezárások hatása. Az emberek ekkor jóval kevesebbet költöttek házon kívül, így például utazásra, vendéglőre, rekreációra, kultúrára, öltözködésre. 2021 már a visszarendeződés éve volt ezeken a területeken, ám a rezsiköltségek, amelyek a home office idején értelemszerűen nőttek, ekkor sem indultak érezhető csökkenésnek. Így alakult ki 2021-re a már említett 25 százalékos átlagos uniós rezsiteher, ami 2019-ben még csak 23,4 százalék volt. A 27 tagország közül 23-ban a két pandémiás év mérlege egyértelműen a lakhatási költségek növekedését mutatta. Közöttük Magyarország a maga +1,8 százalékpontos teher többletével a középmezőnybe tartozott. Érdekesség, hogy a hazai rezsiteher emelkedése még csak nem is a pandémiával indult: már 2018-ról 2019-re – Litvániával holtversenyben – a 3. legnagyobb növekedést mutattuk az unióban +0,4 százalékponttal. E dobogó felsőbb pozícióit akkor Észtország (+0,5 százalékpont), illetve Szlovákia (+0,6 százalékpont) érdemelte ki.

Véleményvezér

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét”

Magyar Péter nyilvánosságra hozta a Fidesz „őszödi beszédét” 

A Fidesz eddigi állításával ellentétben nem békepárti.
A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért

A magyar vállalkozók az ötödik legmagasabb árat fizetik Európában az áramért 

Az európai átlagár felett kapják az áramot a magyar vállalkozók.
A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat

A közeli fővárosokban sorra építik a metróvonalakat 

Budapesten is elkelne még néhány metró.
A lengyeleknek sikerült a repülőrajt

A lengyeleknek sikerült a repülőrajt 

A nyomában sem vagyunk a lengyeleknek.
Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből

Hadházy Ákos nem vette a szívére, hogy kitiltották a Parlamentből 

Amikor kitiltanak a munkahelyedről, kicsit vicces.

Info & tech

Cégvezetés & irányítás

Piac & marketing


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo