Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője különösen azt tartja figyelemre méltónak az Eurostat által közölt adatokban, hogy a lakhatási kiadások emelkedése már jóval az orosz-ukrán háború előtt megkezdődött. S bár a pandémia alatt a home office is növelhette például az energiaszámlákat, a rezsinövekedés folyamata ennél mélyebb gyökerű, s emiatt tartósabb is lehet. És nem is csak arról szól majd, hogy mennyire fog idén télen megugrani a fűtésszámla.

„A rezsi már nem csupán szezonális probléma, hanem egész évben olyan tényező lehet, ami megváltoztathatja a lakhatással kapcsolatos elképzeléseinket” – vallja Valkó Dávid. A mögöttünk hagyott forró nyaraknál ugyanis az előttünk állók sem lesznek kíméletesebbek.

A klímaváltozás miatt nem csak a téli fűtés, hanem a nyári hűtés is egyre erősebben terheli majd a családok költségvetését. A hazai lakásállomány pedig - lévén túlnyomórészt energiapazarló - csak nagyon csekély mértékben alkalmas arra, hogy csökkentse a lakhatáshoz kapcsolódó kiadásokat.

Nemzeti Bank legutóbbi lakáspiaci jelentése felidézte, hogy 2016 óta összesen mintegy 919 ezer energetikai tanúsítványt adtak ki lakóingatlanra, s azok 30 százaléka HH, azaz gyenge vagy annál is rosszabb besorolású. Ami azt jelenti, hogy ezek energetikai hatékonysága legalább háromszor gyengébb, mint a ma korszerűnek tartott, úgynevezett „közel nulla energiaigényű” otthonoké. Az utóbbi követelményt pedig csupán a vizsgált ingatlanok 3,5 százaléka teljesíti.