Mérhető GDP-növekedést és társadalmi fejlődést hozna szakemberek szerint, ha a magyar egyetemisták körében emelkedne a most drasztikusan alacsony vállalkozási hajlandóság.

Ma a pályakezdő fiatalok a reálistól távol eső fizetési igénnyel lépnek be a munkaerőpiacra, ami miatt rögtön csalódottsággal, és akár az elhelyezkedés nehézségeivel találják szembe magukat. Emellett nemzetközi szinten jellemző erre a generációra az erőn felüli költekezés is. A hiányos pénzügyi tudás és a kortársak hatása nagyban hozzájárulnak a téves kép és az ebből fakadó irreális pénzügyi döntések kialakulásához.

A Comedy Central nemzetközi felméréséből kiderül, hogy gyökeresen megváltozott a rajongás fogalma: az online generáció sokkal több mindenért akar lelkesedni mint az idősebbek, és rajongása tárgyáról is jóval többet szeretne tudni.

A K&H pályakezdők jóléti index első negyedéves adatai nem mutatnak jelentős változást a fiatalok önállósodási kedvében, többségük továbbra is a szülői házban él. Azok azonban, akik elköltöznének a szülőktől, az önállósodás első lépését saját lakás megszerzésével képzelik el. A megtakarítási célok között is első helyre lépett a lakásra gyűjtés.

Régiónként alapvetően eltérnek a lehetőségek, de a társadalmi szokások is. A Dunántúlon hamarabb kezdenek el dolgozni és később házasodnak, míg a leginkább Észak-Magyarországon utasítják el a cigit és a drogot a fiatalok.

Lehet, hogy nem költöznének külföldre, sőt talán előbb alapítanának családot a fiatalok, ha támogatást kapnának az otthonteremtéshez. Az egyetemisták 92 százaléka szerint egyedül nem tudnák finanszírozni a lakásvásárlást.

A huszonéves magyar fiatalok jó része – főleg az egyetemisták – nem tervezi, hogy mihamarabb továbbáll a szülői házból. Saját kertes ház a legtöbbjük vágya, de rövid távon inkább bérlésben gondolkodnak.

Egy amerikai példa alapján, muffinok segítségével próbálják rávenni a 18. életévüket idén betöltő fiatalokat arra, hogy menjenek el szavazni! A Nemzeti Sütibank elnevezésű karitatív akció azért szánta rá magát az esemény megszervezésére, mert több kutatás is bizonyítja, hogy az EU fiataljai meglehetősen motiválatlanok politikai ügyekben.

A felmérés eredményei szerint a középiskolások legalább kétharmada nincs tisztában olyan pénzügyi alapfogalmakkal, mint például a törlesztőrészlet, a THM, a kötvény vagy az infláció. Ugyanakkor a tanulók közel fele rendszeresen megtakarít, döntő többségük elolvassa azt, amit aláír és egyre inkább jellemző rájuk a szülők pénztárcáját kímélő költekezés, valamint a tudatos tervezés.

A mai fiatalok többnyire 18 és 23 éves koruk között kerülnek a pénzintézetekkel szorosabb kapcsolatba. A pénzügyi ismeretek megszerzése is egészen erre az életkorra tolódik ki, a középiskolás korosztály az átlagnál sokkal tájékozatlanabbnak érzi magát.

A felhőtlen szórakozást vagy inkább a pénzkeresést választották idén nyáron a fiatalok? Esetleg szerették volna fejleszteni valamilyen képességüket? Hová és kikkel utaztak, mely fesztiválok iránt érdeklődtek, s miért, vagy éppen mi tartotta őket távol? Melyik fesztiválra vágytak vissza leginkább?

A fiatalok szerint az Európai Unió munkahelyeket teremt, segíti a nyelvtanulást és a külföldi munkavállalást – áll egy most befejeződött, nem reprezentatív kutatásban.

Az Életpálya Alapítvány immár hagyományos versenyén üzleti terv beadásával lehet indulni. A többfordulós megmérettetés során a versenyzőket szakértők segítik üzleti modelljük kidolgozásában, a legígéretesebb tervek zsűri előtt történő bemutatására pedig mentorok készítik fel a jelentkezőket.

A fiatalok túlnyomó többsége (67 százaléka) máig leginkább a televízióból értesül hazánk és a világ dolgairól. A második legfontosabb hírforrásnak az internet számít, ahol átlagosan tízből hat fiatal tájékozódik a hírekről, 9 százalékuk pedig okostelefonon is követi az eseményeket.