Hol érdemes reklámozni a fiataloknak?

A fiatalok túlnyomó többsége (67 százaléka) máig leginkább a televízióból értesül hazánk és a világ dolgairól. A második legfontosabb hírforrásnak az internet számít, ahol átlagosan tízből hat fiatal tájékozódik a hírekről, 9 százalékuk pedig okostelefonon is követi az eseményeket.

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A nyomtatott sajtó (10%) háttérbe szorulását mutatja, hogy a hírforrások tekintetében még a rádióhallgatás (17%) is megelőzi.  A fiataloknak közel 13 százaléka egyáltalán nem tájékozódik a világban történtekről: ez a jelenség leginkább a fiatalabb korosztályra, a 15–19 évesekre jellemző – ezek a legfontosabb megállapításai annak a közvélemény-kutatásnak, amelyet az elmúlt 3 hónapban készített az Ipsos, a 15– 5 év közöttieket reprezentáló 550 fő személyes módon történő megkérdezésével.  Híreket hetente több alkalommal olvas a fiatal felnőttek harmada, további egyharmaduk viszont mindennap szán rá időt. A budapesti fiatalok közül minden második naponta vagy naponta többször tájékozódik, ők a legaktívabbak az országban.

A fiatalok a bulvárra buknak

A férfiak a sportot, a nők a bulvárt szeretik – Kép: SXC

Általánosságban a vizsgált korcsoporton belül az idősebb korosztály mondható érdeklődőnek: a 20–25 évesek (42%) kétszer annyian olvasnak naponta híreket, mint a 15–19 év közöttiek (22%). Az iskolai végzettség emelkedésével arányosan növekszik a naponta híreket olvasók száma is: a 8 általános iskolai osztályt végzettek 28 százaléka, a szakmunkásképzőbe járók 33 százaléka, a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 36 százaléka, a felsőfokú tanulmányokat folytatóknak pedig a 38 százaléka olvas a frissen történtekről. A hírekkel töltött idő leginkább az esti órákra esik, a fiatalok 70 százaléka ekkor olvas a napi eseményekről. A 15–19 évesek, valamint a vidéki fiatalok esténként aktívabbak, míg a 20–25 évesek és a budapestiek gyakrabban olvasnak reggelente.

Kik azok a mobinauták?
Az elmúlt években látványosan nőtt az okostelefont használók száma, már közel 2,3 millióan rendelkeznek ilyen készülékkel. Az új ügyfelek kétharmada pedig ezeket választja. Őket mobinautáknak nevezi az Ipsos, róluk készült egy kutatás. A telefon aktív része a mindennapoknak.
A fiatalokat a bulvárhírek érdeklik a leginkább, és a politikai-gazdasági kérdésekkel foglalkoznak a legkevesebbet. A 15–25 éveseken belül főleg a 15–19 évesekre igaz ez, közel kétharmaduk rendszeresen tájékozódik a bulvárvilág eseményeiről, és alig 16 százalékuk olvas vagy hallgat politikai híreket. A 20–25 évesek – a bulvárt leszámítva – minden más témában érdeklődőbbek: többet olvasnak sportról, kultúráról, életmódról és a tudományos hírekről egyaránt. Míg átlagosan tízből hat fiatal olvas vagy hallgat bulvárhíreket, négy olvas sport-, kulturális- és tudományos híreket, csupán három olvas a gazdaságról, és kettő a politikáról. A budapesti fiatalokra jellemzőbb a politikai érdeklődés mellett a kultúra és a tudományos cikkek, hírek olvasása, míg vidéken nagyobb a sportrajongók tábora.

A férfiak tényleg a sportot szeretik

A nők kiélezettebben figyelnek a bulvárvilágban és kultúrában történtekre, míg a férfiakat a sport köti le jobban: háromnegyedük néz-olvas rendszeresen sporthíreket, míg a nőknek alig egyharmada. A leggyakrabban látogatott hírportálok közé sorolható az Origo és az Index. Az előbbit a fiatalok 63 százaléka látogatja, az utóbbit 43 százalékuk. Minden tizedik fiatal körében népszerű még a hirado.hu, nagyjából fele ennyien pedig a metropol.hu-t és a hirszerzo.hu-t olvassák. Míg az Origo a nők körében, addig az Index a férfiak között örvend nagyobb népszerűségnek. Korcsoport tekintetében az Index inkább az idősebb (20–25 éves) korosztályt tudhatja magáénak. Bár viszonylag sokan tájékozódnak hírportálokon keresztül, csak a magyar oldalak népszerűek. Idegen nyelvű hírportált a fiatal lakosság alig 3 százaléka olvas.

Miről hazudunk a neten?
Végzettségükről, munkahelyükről és keresetükről is szoktak füllenteni a magyar internetezők. Míg a fiatalok a társkereső oldalakon teszik szebbé a valóságot, addig a Facebookon inkább az idősebbek adatlapjain találunk valótlan állításokat.
Az online híreket olvasó fiatalok közel fele felkeresi valamelyik hírportál oldalát, és azon keresztül tájékozódik. A Facebooknak – alapvető népszerűsége mellett – a hírolvasásban is nagy szerep jut a netező fiatalok körében: jelentős részük – tízből négy fiatal – a híreket is a Facebookon olvassa. Az online hírolvasó fiatalok körében a passzív tájékozódás aránya is magas: egyharmaduk a barátaik által belinkelt, lájkolt híreket olvassa el. Hírolvasásra minden második online hírolvasó fiatal az interneten töltött idejének 20-30 százalékát szánja, e tábor másik fele pedig internetes idejének kb. 10 százalékát tölti ezzel. A kezdőoldalak között a kereső-, illetve gyűjtőportálok a népszerűek: a fiatal lakosság egynegyedének a Google a kezdőoldala, de mérhető arányban említették a Startlap (8%) és a Facebook (6%) mellett az Origót (5%) is.

Véleményvezér

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba

Magyarországon a legnagyobb az állami beavatkozás mértéke a gazdaságba 

A nagy újraelosztási ráta ellenére alig jut az egészségügyre.
Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság

Argentínában kidobták a korrupt politikai elitet és kilőtt a gazdaság 

Négy hónap alatt tűnt el a költségvetési hiány.
Újra lőnek az ukrán tüzérek

Újra lőnek az ukrán tüzérek 

Nagy hatótávolságú rakétákat is kapnak az ukránok.
Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján

Szégyenteljes helyre került Magyarország a jogállamisági index alapján 

A magyar jogásztársadalom levizsgázott.
Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában

Schmitt Pál szelleme kísért Norvégiában 

A makulátlanság egy elengedhetetlen szempont Norvégiában.
Lengyelországnak jót tett a kormányváltás

Lengyelországnak jót tett a kormányváltás 

A lengyel gazdasági csoda nem három napig tart.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo