További rossz hír, hogy 2023-ban a magyar gazdaságot recesszió sújtotta, így valószínűleg ismét lefelé csúsztunk a helyi versenyben.
Ha tovább vizsgáljuk a számokat azt láthatjuk, hogy az elmúlt 30 évben két szomszédos ország gazdasága vert ránk nagyon Szlovákiáé és Szlovéniáé. Mindkét állam 2005 és 2008 között tudott plusz értékeket felmutatni. Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök felelőssége tehát a magyar gazdaság térségi lemaradásában megkerülhetetlen. Ugyanakkor nincs miért büszkének lennünk a sokat ígérő Orbán-kormányok produktivitására sem, hiszen egy jottánnyit sem sikerült lefaragniuk a Gyurcsány által összehozott lemaradásból. Az ábrából jól látszik, hogy konkurenseinket ugyanazok a válságok sújtották, mint minket, kirajzolódik a hanyatlás mindhárom görbén a pénzügyi válság és a Covid idején. A népesség, a terület nagyság, az ásványkincs ellátottság szintjét tekintve sincs nagy különbség ezen államok között, tehát az országmenedzsment önmagán kívül nem tud igazából más bűnbakot találni.
Az ország életét alapvetően meghatározó Gyurcsány-Orbán kombó két főszereplője ugyan mutogathat még egymásra sok-sok éven keresztül, hogy melyikük a nagyobb széltoló, de ettől mi magyarok egyetlen fillérrel sem fogunk jobb körülmények közé kerülni. Felelősségük körülbelül egyforma, hiszen Gyurcsány ugyan rosszabbul teljesített, Orbánnak viszont jóval több ideje és lehetősége lett volna javítani a helyzeten. Ráadásul a legtöbb uniós pénz a 2014–2020-as időszakban érkezett Magyarországra összesen 26,83 milliárd euró, vagyis lett volna miből szebbé és jobbá tenni országunkat.
