A digitalizáció lehetőségeivel azonban csak az állampolgárok csekély része él ténylegesen, ennek egyik oka, hogy mindössze a magyarok negyede rendelkezik például elektronikus aláírással, vagy használja Ügyfélkapuját elektronikus ügyintézésre. Holott, például az évente több mint százezer embert érintő hagyatéki eljárásokban elektronikus ügyintézésre is van lehetőség.

Tévhitekből továbbra sincs hiány

Annak ellenére, hogy nőtt az állampolgárok jogi tudatossága, számos jogi tévhit él az emberek körében, amelyekre a Kantar-Hoffman idén nyáron készített országos reprezentatív kutatása is rámutatott. Csak a felmérésben résztvevők 35 százaléka tudta, hogy az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak, ezért végintézkedés nélkül nem örökölhetnek egymás után. Ez azért súlyos probléma, mert sokan csak a hagyatéki tárgyaláson döbbennek rá, hogy semmit sem örökölnek élettársuk után.

Az emberek fele van csak tisztában azzal, hogy az élettársakra más vagyonjogi szabályok vonatkoznak, mint a házastársakra, például alapesetben nem keletkezik közös vagyonuk, aminek komoly jelentősége lehet szétváláskor. Szintén általánosan elterjedt tévhit, hogy házassági vagyonjogi szerződést csak azok kötnek, akik nem bíznak a párjukban, pedig egy ilyen szerződéssel a családi vagyon is megmenthető az egyik házasfél vállalkozásának csődje esetén.

A MOKK egy másik online felmérése szerint a megkérdezettek egyharmada él abban a tévhitben, hogy ha az egyik fél nem fizet határidőre, akkor a másik félnek mindenképpen pert kell indítania vele szemben, hogy hozzájusson a pénzéhez, mert sokan még csak nem is hallottak a fizetési meghagyásos eljárásról.