„A végintézkedések számának növekedése immár többéves tendencia, elkezdett kialakulni egy végrendelkezési kultúra Magyarországon” – tette hozzá dr. Tóth Ádám.
Egy több mint ötezer fős mintán végzett friss felmérés szerint az emberek 12 százalékának van végrendelete, 36 százalék pedig készül ilyet készíteni, és 78 százalék szerint ehhez célszerű ügyvédhez vagy közjegyzőhöz fordulnia. Mindezt a közjegyzők hivatalos nyilvántartása is megerősíti: tavaly látványosan nőtt a végrendeletet készítők száma, majdnem húsz százalékkal többen fordultak közjegyzőhöz emiatt, mint 2020-ban, és a világjárvány előtthöz, 2019-hez képest is csaknem 17 százalékos a növekedés.
2010-hez képest háromszor annyian kötnek közjegyző előtt bérleti szerződést, az elmúlt években pedig egyre több bérbeadó biztosítja be magát azzal, hogy a bérlőtől közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot kér a bérleti díj és a rezsiköltségek fizetésére vagy a bérleti jogviszony megszűnésekor a kiköltözésre. A közjegyzői okirat segítségével ugyanis közvetlenül végrehajtást lehet indítani a nem fizető vagy kiköltözni nem akaró bérlővel szemben.
A MOKK által működtetett Házassági és Élettársi Vagyonjogi Szerződések Országos Nyilvántartásába 2021-ben kilenc százalékkal több ilyen megállapodás tényét jegyezték be, mint egy évvel korábban.
