A hagyatéki eljárások „nemzetköziesedésével” azonban számos olyan kérdés vetődik fel, amellyel az örökösök általában nincsenek tisztában, hiszen sok esetben még arról sem tudnak, hogy az örökhagyó külföldi ingó vagy ingatlan vagyonnal is rendelkezett, nem, hogy arról, hogy ez a vagyon melyik ország öröklési jogi szabályai alapján fog rájuk szállni.
Egységes szabályozás 2015 óta: az Európai Öröklési Rendelet
Európai Uniós tagságunk révén, 2015 óta Magyarországon is alkalmazandó az Európai Öröklési Rendelet, amely segítséget nyújt a határokon átnyúló öröklési kérdések rendezésében.
A Rendelet alkalmazásával minden hagyatéki eljárás tulajdonképpen „nemzetközivé” válik, hiszen az örökhagyó, illetve az öröklésben érintettek akaratától is függ, hogy mely tagállam bír joghatósággal az adott öröklési ügy tekintetében, illetve, hogy arra mely állam öröklési anyagi joga lesz irányadó. Mindez azért fontos, mert az öröklésre alkalmazandó jog fogja meghatározni a részletszabályokat, így többek között azt, hogy a törvényes öröklés rendje szerint kik örökölnek az örökhagyó után – hangsúlyozza dr. Martinas Roxana Vivien, az act Bán & Karika Ügyvédi Társulás munkatársa.
A hagyaték egysége
A határokon átnyúló öröklési ügyek tekintetében a hagyaték egységének az elve azt jelenti, hogy a hagyatéki eljárást egyetlen eljárás alapján folytatják le, és az eljárást egyetlen állam joga alá rendelik, így elkerülhető az a nemkívánatos állapot, hogy egyszerre több öröklési eljárás legyen folyamatban. Nincs lehetőség tehát arra, hogy a hagyatékot „feldarabolják”, vagyis hogy az ingóságokat és az ingatlanokat különböző államok öröklési jogi szabályai szerint adják át a hagyatéki eljárásban, hiszen az eltérő jogrendszerek miatt ez komoly bonyodalmakhoz vezetne.
