Az örökhagyó megválaszthatja az alkalmazandó jogot
Természetesen a nemzetközi öröklési ügyekben is érvényesül a végrendelkezés szabadságának és a végintézkedés primátusának az elve, így a Rendelet lehetővé teszi az örökhagyó számára, hogy még életében előzetesen megválaszthassa az utána történő öröklésre alkalmazandó jogot. Erről az örökhagyónak kifejezetten, végintézkedés formájában (például végrendeletben) kell rendelkeznie, vagy annak a végintézkedéséből egyéb módon megállapíthatónak kell lennie. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy az örökhagyó nem választhat akármilyen jogot az utána történő öröklés tekintetében, hanem csak annak az államnak a jogát kötheti ki, amelynek állampolgárságával a választás megtételekor vagy az elhalálozás időpontjában rendelkezik. Ez az állam azonban nem feltétlen kell hogy Európai Uniós tagállam legyen, hiszen egy Svájcban élő, magyar-svájci kettős állampolgár is gond nélkül dönthet úgy, hogy örökösei a magyar öröklési jog szerint örököljenek utána.
Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog
Ha az örökhagyó nem volt olyan előrelátó, hogy még életében rendelkezzen az utána történő öröklésre alkalmazandó jogról, akkor főszabály szerint a nemzetközi elemet tartalmazó hagyatéki ügyekben annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az örökhagyó szokásos tartózkodási helye elhalálozásának időpontjában volt. De mit is jelent a szokásos tartózkodási hely? Ugyan nincs rá egységes definíció, de az általános értelmezés alapján elmondható, hogy azt a helyek tekintjük szokásos tartózkodási helynek, ahol az örökhagyó életvitelének központja volt a halálát közvetlenül megelőzően.
