„A válaszadók többsége azt sem tudta, hogyan és kinél lehet ilyen eljárást kezdeményezni, és mekkora összeget lehet így visszakövetelni attól, aki tartozik” – tette hozzá a MOKK elnöke.
Új jogi trendek jönnek
„A családi vállalkozások esetén komoly gondot okoz, ha az utódok nem vagy nem megfelelően viszik tovább a céget, a vállalkozás ilyenkor sok esetben megszűnik. Az ilyen helyzetek elkerülésére a legfontosabb eszközök az úgynevezett családi alkotmány és a bizalmi vagyonkezelés, amelyek a következő évtized új jogi trendjei lehetnek” – hangsúlyozta dr. Tóth Ádám.
Előbbi egy olyan szerződéses mátrixot – vagyonjogi, ajándékozási szerződéseket, végrendeleteket – jelent, ahol rendelkezni lehet arról, kinek milyen jogai és kötelezettségei vannak a családi vagyon, például a vállalkozás működtetésével kapcsolatosan. Utóbbi pedig az angolszász országokban bevett intézmény arra, hogy a vagyon működtetésével és befektetésével professzionális szakemberek levegyék a közvetlen döntések meghozatalának súlyát az ehhez ambícióval vagy tudással nem rendelkező utódok válláról, közben viszont a vállalkozás nyereségéből részesülnek a leszármazók.
Szintén egyre fontosabb és egyre többeket érintő kérdéssé válik a következő években a digitális javak átörökítése. Ezt mutatja, hogy már a hagyatéki eljárásokban is egyre gyakrabban jelennek meg a kriptopénzek, a közösségimédia-profilok vagy a felhőben tárolt dokumentumok. Nehezíti a helyzetet, hogy a digitális javakat a jog egyelőre nehezen tudja besorolni a tulajdonjog klasszikus tárgyai közé, például a pénz vagy az ingatlan mintájára. Ezért a digitális javak jogosultjai, amennyiben ezt igénylik, jelenleg kénytelenek maguk szabályozni e javakhoz fűződő viszonyaikat, például szerződésekkel, öröklés esetében pedig végrendeletekkel.
