A luxusételek és italok esetén a generációs különbségek változó irányba érvényesülnek. Például míg a fiatalok (16-29 évesek) inkább a steakben (54 százalék vs. 29 százalék) és a füstölt lazacban (44 százalék vs. 33 százalék) látják a luxust az idősekhez (60+ év) képest, az idősek a fiataloknál nagyobb aránynak sorolták a szarvasgombát (84 százalék vs. 55 százalék) és a libamájat (63 százalék vs. 36 százalék) a luxuskategóriába.
Személyi szolgáltatások: sofőr, magániskola, magánkórház, botox
A személyi szolgáltatások közül (VII. ábra) messze a magánsofőr számít a legnagyobb fényűzésnek a magyarok többsége szerint (80 százalék). A magániskolákat és a magánegészségügyi ellátást is a magyarok kétharmada (63 százalék) luxusnak tartja, ahogy a botoxot is sokan (61 százalék).
Ezzel szemben a személyi edző (39 százalék), a takarító (32 százalék) és a bébiszitter (28 százalék) jóval kevésbé számítanak fényűzésnek – bár például a takarítóra a fiatalok fele (51 százalék) luxusként tekint, míg az időseknek csak 16 százaléka.
A „szellemi szolgáltatásokat” – pénzügyi tanácsadás (20 százalék), pszichoterápia (17 százalék), zeneóra (11 százalék), nyelvóra (10 százalék) – sokkal ritkábban társítják a luxussal a magyarok. Itt a generációs különbségek mellett főleg az iskolázottság a meghatározó: például a pénzügyi tanácsadást a diplomások 11 százaléka, míg az érettségivel nem rendelkezők 27 százaléka tartja luxusnak. Ugyanez az aránypár a pszihoterápia esetén 12-19 százalék, míg a nyelvóra esetén 4-13 százalék.
