Luxusfogyasztás: ritka kiváltság

A kutatás szerint a magyarok kétharmada (67 százalék) szinte soha vagy csak nagyon ritkán fogyaszt luxustermékeket vagy szolgáltatásokat (II. ábra). Ez különösen jellemző az idősekre (60+: 79 százalék) és a falusi lakosságra (72 százalék). Ezzel szemben a fiatalok körében jóval gyakoribb: a 16–29 évesek közel fele (47 százalék) évente, 14 százalékuk pedig havonta enged meg magának valamilyen luxust.

A jövedelmi helyzet szintén meghatározó, de messze nem olyan erős az összefüggés, mint gondolnánk: míg az alacsony keresetű háztartásokban élők 71 százaléka soha nem költ luxuscikkekre, a magas jövedelműeknél ez „csak” 58 százalék. Az iskolázottság viszont szinte egyáltalán nem befolyásolja a luxusfogyasztást, legalábbis az önbevallásra alapuló válaszok alapján.

Az egyes társadalmi csoportok közötti különbségek mögötti fontos tényező azonban, hogy az eltérő társadalmi érintkezési mintákból és referenciapontokból fakadóan az egyes csoportok tagjai mást tekintenek-tekinthetnek luxusnak. Erre a megfontolásra építve a kutatásunk második fele azt járta körül, hogy különböző fogyasztási cikkek, szolgáltatások és életmóddal kapcsolatos döntések megítélésében hol húzódik a magyarok szemében a luxus határa. Mindezt egy sor többválasztós kérdés keretében térképeztük fel, ahol egyes termékek, szolgáltatások és életmóddal kapcsolatos kategóriákon belül a válaszadók szabadon megjelölhették az összes olyan opciót, amelyeket már luxusnak tartanak.