Utazás: Dubaj, jacht, helikopter
A turisztikai célpontok közül (III.ábra) a Maldív-szigetek (65 százalék) és Dubaj (69 százalék) számítanak a leginkább luxusdesztinációnak, de Bali (57 százalék), az USA (46 százalék) és Ausztrália (42 százalék) is előkelő helyen végeztek. Meglepő módon a Balatont is nem kevesen (12 százalék) a luxushoz sorolják – többen például, mint Horvátországot (8 százalék) vagy Ausztriát (7 százalék).
Az utazási módok közül a jachtozás (80 százalék), a helikopterezés (77 százalék) és a tengerjáró hajózás (63 százalék) egyértelmű luxusnak számítanak a döntő többség szemében. A business- vagy első osztályú repülést viszont csak a megkérdezettek kevesebb mint fele (47 százalék) sorolta ide. A fapados és a hagyományos légitársaságok közötti különbséget alig érzékelik (7 százalék vs. 10 százalék), ezek már aligha mennek luxusszámba a társadalom nagyrésze számára.
A fiatalok és az idősek között itt is markáns a különbség: például a hagyományos légitársaságot a 16–29 évesek 13 százaléka, a 60 felettieknek viszont csak 5 százaléka érzi luxusnak. Ugyanez az aránypár az elsőosztályú vonatút esetén 20 százalék – 7 százalék, tehát általános tendenciaként rajzolódik ki, hogy a fiatalok “szigorúbbak” a luxus megítélésében.
Ruhamárkák: Gucci és Chanel a csúcson
A designer divatmárkák egyértelműen a luxus szimbólumai (IV.ábra). A Gucci (79 százalék) és a Chanel (69 százalék) vezetnek, őket követi a Hugo Boss (49 százalék), a Calvin Klein (46 százalék) és a Ralph Lauren (45 százalék). A nők és a magas jövedelműek körében ezek a márkák még erősebben kapcsolódnak a luxushoz.
