A „fast fashion” világban viszont ritka, hogy valamit luxusnak lássanak: H&M (5 százalék), Primark (8 százalék), Mango (10 százalék). A Zara azonban valamelyest kilóg a sorból e tekintetben: a spanyol sikermárka önpozicionálási stratégiájának sikereként is betudható, hogy minden ötödik magyar (20 százalék) luxusmárkaként tekint rá, különösen a 30–39 évesek (26 százalék).
Az egyetlen magyar márka a listáról, a Nanushka, 23 százalékos említést kapott. A diplomások közel harmada (29 százalék) luxuskategóriába sorolja.
Sport: golf, vitorlázás, lovaglás
A golf (65 százalék) és a vitorlázás (61 százalék) a legtipikusabb luxussportok, őket követi a lovaglás (40 százalék), a síelés (33 százalék) és a tenisz (30 százalék). Érdekesség, hogy a fiatalok sokszor hajlamosabbak luxusnak látni az egyes sportokat, mint az idősek – kivéve a golfot, ahol az idősek (66 százalék) valamivel nagyobb arányban tekintik fényűzésnek, mint a fiatalok (62 százalék).
Az edzőtermek látogatását csak 8 százalék tartja luxusnak, ám az alacsony jövedelműek körében jóval magasabb ez az arány (13 százalék), mint a tehetőseknél (2 százalék).
Ételek és italok: homár, kaviár, szarvasgomba
A gasztronómiai luxus háromszöge (VI.ábra) a homár (74 százalék), a kaviár (73 százalék) és a szarvasgomba (72 százalék). Ezek után a libamáj (53 százalék) és a szarvasgerinc (51 százalék) következik.
Az italok közül a whisky (40 százalék) és a koktélok (32 százalék) kapták a legtöbb szavazatot, de általánosságban kevésbé számítanak luxusnak a magyarok szemében, mint az ételek. Az utóbbi időkben a 15 perc közéleti hírnévben lubickoló avokádó latte például csak minden ötödik magyar szemében luxustermék (20 százalék).
