A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég tette közzé a Háztartások életszínvonala 2019 címet viselő kiadványát. Ebből már egy cikkben foglalkoztunk a szegénység és a társadalmi kirekesztődés alakulásával, ezúttal a kiadvány azon fejezetét dolgozzuk fel, amely a magyar házartások 2019-es jövedelmi helyzetét mutatja be.
Eszerint 2019-ben – tehát bőven a világjárvány megjelenése előtt – tovább javult a háztartások jövedelmi helyzete. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 6 ezer forint volt, 10,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves rendelkezésre álló nettó jövedelem – 12,5 százalékos növekedés mellett – 1 millió 611 ezer forintot tett ki.
A KSH adatai szerint 2019-ben folytatódott a jövedelemszerkezet javulása is, ami azt jelenti, hogy tovább nőtt a munkavégzésből származó jövedelem aránya. Ez az összjövedelem 74,3 százaléka. A munkajövedelem 88,5 százalékát a munkaviszonyból származó jövedelem tette ki, összege egy főre vetítve 1 millió 319 ezer forint volt, 10,8 százalékkal meghaladva a 2018. évi értéket. A vállalkozásból származó jövedelemmel együtt az egy főre vetített bruttó munkajövedelem 11,5 százalékos növekedés mellett 1 millió 490 ezer forintot tett ki.
Csökkenő különbségek, tovább nőtt a reáljövedelem
A legalsó jövedelmi tizedben az egy főre jutó éves átlagos bruttó jövedelem 509 ezer forint volt, az országos átlag egynegyede, a legmagasabb tizedben ugyanez 4 millió 855 ezer forintot tett ki, az országos átlag 2,4-szeresét. A bruttó jövedelem tekintetében nem változott, a rendelkezésre álló nettó jövedelem azonban tovább szűkült a rés a két szélső decilis között: a 2016. évi 8,6-szeres különbség 2019-re 7,6-szeresre mérséklődött. 2019-ben a fogyasztói árak 3,4 százalékos növekedése mellett a megelőző évhez képest 8,8 százalékkal nőtt a háztartások reáljövedelme.
Az adatok arra is rámutattak:
- továbbra is az egyedül élők jövedelme volt a legmagasabb, éves szinten egy főre vetítve átlagosan bruttó 2 millió 293 ezer forint, 14,3 százalékkal meghaladta az országos átlagot.
- A gyermekes háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelme 1 millió 739 ezer forint volt.
- A gyermektelen háztartások egy főre vetített éves átlagos bruttó jövedelme 2 millió 255 ezer forintot tett ki.
- 2019-ben a legalacsonyabb egy főre jutó jövedelemmel az egyszülős háztartások rendelkeztek, egy főre vetítve 1 millió 426 ezer forinttal.
A pénzbeni szociális ellátásokon kívül a gyermekekhez kapcsolódó nem pénzbeni juttatások is csökkentik a gyermekes háztartások terheit – jegyzi meg a KSH. Az ingyenes tankönyv, az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetés, valamint a gyermekvédelmi kedvezmény a gyermekes háztartások jövedelmét háztartásonként átlagosan éves szinten 54 ezer forinttal növelte, ezen belül a három és annál több gyermekes háztartások nettó jövedelmét átlagosan 139 ezer, a kétgyermekesekét egy háztartásra vetítve 22 ezer forinttal. Legjobban az egyszülős háztartások jövedelme emelkedett a juttatások hatására, átlagosan egy háztartásra vetítve évi 188 ezer forinttal.
Kik rendelkeznek a legnagyobb jövedelemmel?
Az egy főre jutó bruttó jövedelem az 55-64 éveseknél volt a legmagasabb, éves szinten 2 millió 264 ezer forint, ami 13,7 százalékkal haladta meg a 2018-as számot.
A szakképzettség nélküli, csupán alapfokú végzettségűek háztartásában az egy főre jutó bruttó jövedelem az országos átlagnak mindössze 58,1 százalékát érte el, és 1 millió 165 ezer forintot tett ki. A felsőfokú végzettségű referenciaszemélyű háztartások esetében 45,2 százalékkal haladta meg az átlagot a fejenkénti bruttó jövedelem, ami 2 millió 912 ezer forintot jelentett. Egy főre vetítve 2 millió 149 ezer forint volt az aktív háztartások éves bruttó jövedelme 2019-ben. A nyugdíjas háztartások éves bruttó jövedelme1 millió 574 ezer forintot tett ki.
Régiós különbségek
A KSH adatsora szerint tavaly kismértékben nőtt a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező régiók közötti különbség. Budapesten az egy főre jutó éves átlagos jövedelem 2 millió 641 ezer forint volt, az országos átlag 1,3-szerese. Észak-Alföldön az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 658 ezer forintot tett ki, 17,3 százalékkal elmaradva az országos átlagtól.
A háztartások jövedelemszerkezete Dél-Dunántúlon a legkedvezőtlenebb, ahol a munkajövedelem aránya az összjövedelmen belül 67,2 százalék volt, 15,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az országos átlag.
Az sem mindegy, ki, hol él
A jövedelmek nagysága követi a települési hierarchiát: minél nagyobb lélekszámú településen élt egy háztartás, annál magasabb egy főre jutó bruttó jövedelemmel rendelkezett. A megyei jogú városokban az éves bruttó jövedelem 8,1 százalékkal meghaladta az országos átlagot, egy főre vetítve 2 millió 169 ezer forintot tett ki. Az egyéb városokban 4,8 százalékkal maradt el az átlagtól a fejenkénti jövedelem. Nőtt a községek országos átlagtól való elmaradása, ami 2018-ban 12,5, 2019-ben 17,7 százalék volt.
